Evangélikus Népiskola, 1928
1928 / 2. szám - Hamar Gyula: Az ág. hitv. ev. népiskolákban tanítandó egyházi énekek
51 szerzője, nem állapítható meg. Énekeskönyvünkbe az ú. n. régi dunántúli énekeskönyvböl vette át a szerkesztő-bizottság. A dallam, melyet a Kkv. lengyel dallamnak jelez, Skultéti Ádám szakolcai kántornak ,,Melodytura aneb Partytura“ c. korálkönyvé- ben jelent meg nyomtatásban 1798-ban (85. sz. alatt). Abban, valamint Kkvben G-mollos, azonban a népiskolai II. oszt, gyermekek hangskálájához képest legajánlhatóbb a D-mollban való énekel- tetése. A dallam a szöveg trocheusi lejtéséhez mérten leütéses, hangterjedelme 6 lépcső. 4. A nap immár elenyészett. (Ékv. 86. Kkv. 21.) Esti ének. Szövegének első versszakát Krieger Ádám (1634—1666) dresdai költő és szász választófejedelmi udvari zenész szerezte s az eredeti német szöveg többi 9 versszakának költője Herzog János dresdai jogtanácsos (1647—1699). A magyarra fordított szöveg a régebbi magyar énekeskönyvekben szintén 10 versszakra terjed, ellenben az Ékvben már csak 8 versszakos; ennek átdolgozója Payr Sándor soproni theol. tanár. A dallam világi eredetű, melyet Németországban lakodalmak alkalmával szoktak a menyasszony tiszteletére énekelni s először Kriegernek 1667-ben Dresdenben megjelent dalgyűjteményében (,,Neue Arien“) fordúl elő, azután egyházi énekként terjedt el. Az 1698-ban megjelent darmstadti énekeskönyvben már rendes egyházi énekként szerepel. A dallam a szöveg jambusi lejtéséhez képest felűtéses, 6 lépcsőn mozog, a Kkvben E-mollos ajánlható a D-mollban való énekeltetése. 5. Uram Jézus fordulj hozzánk. (Ékv. 291. Kkv. 39.) A szöveg az Ékvnek Isten igéjére vonatkozó énekei között foglal helyet és tartalmánál fogva igen alkalmas a templomi istentiszteletek kezdő énekéül. A szöveget II. Vilmos szász-weimari herceg (1598—1662) írta, aki a 30 éves háborúban egyik legvitézebb harcosa volt az evangélikusok ügyének. Ő építtette a \Vestfaleni béke után a weimari pompás vártemplomot, A szöveg először 1638-ban jelent meg nyomtatásban és II. János György szász választófejedelem 1678-ban elrendelte, hogy ez az ének a szász választófejedelemség összes templomaiban éneklendö prédikáció előtt. A szöveg magyar fordítója ismeretlen. A dallam, melynek szerzője ismeretlen, először 1651-ben jelent meg nyomtatásban a gótai ,,Cantionale Sacrum“ c. műben. A dallam a szöveg jambusi lejtéséhez képest felűtéses, 7 lépcsőn mozog, a Kkvben F-dúros, azonban a népiskolai II. oszt. gyermekek szempontjából célszerű, ha D-dúrban énekeltetjük. 6. Adjunk hálát az Úrnak. (Ékv. 82. Kkv. 15.) Hálaadó ének, mely Ékvben az étel előtti és utáni énekek között foglal helyet. A szöveget Helmbold Lajos mühlhauseni (Thüringen) szuperintendens (1532—1598) írta. Helmbold híres német költő volt, ki az 1566-iki augsburgi birodalmi gyűlés alkalmával babérkoszorút is kapott II. Miksa császártól. Ő a szerzője az „Istentől el nem állok“
