Evangélikus Népiskola, 1928
1928 / 10. szám - Graf Samu: Olvasó- és tankönyvkérdés a kisebbségi tanítási nyelvű iskolákban
egy szükebb körű értekezlet is volt. Erre az értekezletre Scholtz Ödön esperest is meghívták, aki aztán az értekezleten jelenlévők megbízásából kérdést intézett hozzánk, mint szerzőkhöz, nem vclnánk-e hajlandók kath. társszerkesztőt is lefogadni, hegy könyvünk a kath iskolákban is bevezethető legyen és pedig olyformán, hogy az evang, iskolák részére evang. függelék, a kath, iskolák részére kath. függelék kerüljön a könyvhöz. Mi ebbe bel? is mentünk, csakhogy iskoláink és kollégáink egyszer könyvekhez jussanak. Azt hittük, hogy a könyvek kiadása most már biztosítva van, annál is inkább, mivel a nyár folyamán Scholtz esperes űr Koszó dr. apósától a következő levelet kapta: ,,Vejem, Kcszó János dr. megbízásából van szerencsém Nagytiszteletűségedet értesíteni, hogy a német olvasókönyv ügye, mely Bleyer Jakab dr. volt miniszter úrnál megtárgyaltatok, rendben van. A Franklin-Társulat kiadóvállalat külön fog írni a szerzőknek. Katholikus részről Lányi püspök fog a munkában résztvenni.“ Ebből azonban nem lett semmi, mert utóbb kiderült, hogy a mai viszonyok mellett kath. iskolába olyan könyvet, melynek szerzői között protestánsok is vannak, bevezetni nem lehet. Ezek után - mivel most csak evang. iskolákról lehetett szó — a Franklin-Társulat a könyvek kiadásából eredő jövedelmet keveselte és olyan feltételeket szabott, hogy a könyvek kiadása a Franklin cég által lehetetlennek bizonyult. Erre elhatároztuk, hogy az olvasókönyveket mi magunk adjuk ki, ha a kisebbségi tanítási nyelvű iskolák fenntartói részéről legalább erkölcsi támogatásban részesülünk; illetve hajlandó lett volna a soproni evang. egyházközség, vagy a soproni felső egyházmegye a könyveket kiadni, miután a soproni Röttig-Romwalter cég elfogadható, sőt kedvező ajánlatot tett. Felhívásokat nyomattunk és azokat elküldÖt- tük az iskolafenntartóknak, kérve azokat, nyilatkozzanak, mennyi könyvre volna szükségük. Dacára annak azonban, hegy már évek óta mindenhol üagy jajgatás volt a könyvhiány miatt, a több mint 100 felhívásra össze-vissza hat helyről. kaptunk választ. Időközben egyházi felsőbbségünk, elsősorban Kapi Béla püspök úr karolta fel a német olvasókönyvek ügyét. Tanácsára 1928. évi január hó 26-án kérvénnyel fordultunk a magas kormányhoz, tegye lehetővé könyveink kiadását, A kérvényt a püspök úr személyesen vitte fel Budapestre, sőt báró Radvánszky Albert egyetemes és Mesterházy Ernő dr. kerületi felügyelő urak is közbenjártak ezen ügyben. Mindezideig azonban, dacára a sok közbenjárásnak és sürgetésnek, odafenn még nem történt döntés, minek következtében a legtöbb kisebbségi tanítási nyelvű iskolánál olvasó- és tankönyvek nélkül van a tanulóifjúság. Most ugyanis az elavult Gáspár-féle olvasókönyvek is kifogytak m^r,' .V^yhogy a soproni evang. népiskola II. osztályaiban német olvasókönyv nincsen és a gyermekek a „Biblische Geschichten“-ből ol-
