Evangélikus Népiskola, 1928
1928 / 9. szám - Tárca
270 Aki látta a csodás tavat s ege alatt többször tartózkodott és szívta a Balaton balzsamos levegőjét, annak lelkében tényleg megerősödik a mi szép hazánk szeretete. Aki még nem látta a grandiózus víztükröt és partvidéket, az olvassa el legalább a róla megjelent szebbnél- szebb írásokat. És ha elolvasta azokat, lelkében bizonnyal leküzdhetetlen vágy ébred csonka országunk e könnyes szemének örök bájü vidékét megláthatni s meglátván, benne is erősödni fog az az érzés, mely a legszentebb minden emberi érzés közt: a hazának szeretete! Benedek Vince. Az iskola és a gyermekvilág humora. Mire használjuk az állatok csontját? Kedves gyermekek, mondja a tanító, az állatok nagy hasznunkra vannak, haláluk után is. Megesszük pl. a bárány húsát, felhasználjuk gyapját — és mit csinálunk a csontokkal?-— Azokat a tányér szélére rakjuk! Hát ő még nem tudja? Iluska: Mamuskám, nézd csak, annak a bácsinak rövidebb az egyik lába! Mama: Halkabban Iluskám, mert meghallja a bácsi! Iluska: Hát ő még nem tudja? * Bibliatörténetből felelnek a gyermekek. A kánai menyegzőt teli tüdővel fújja az egyik könnyű fajsúlyú nebuló s mikor ehhez az idézethez ér: „Nem jött még el az én órám“, nagy nyeldeklés és levegőkapkodás, jobbra-balra tekintgetés után így mondja a citátumot: Jézus pedig így szólt Máriának: ,,Otthon felejtettem az órámatí" vSaul király történetét feleli egy IV. osztályos, kötött eszü gyermek. Mikor ahhoz a részhez ér, hogy Sámuel olajat öntött Saul fejére, elpirulva, izgatottan így fogalmazza a mondatot: „Sámuel petlóreumoi öntött Saul fejére!“ Beszédértelemgyakorlat folyik az I. osztályban Tárgy: A tyúk. Kifejti a tanító, hogy a tojásokból kibújnak a kis csirkék, ezekből később kakas és jérce lesz. Kérdi a tanító: Mi lesz a kis kakasból, ha megnő? Felelet: Nagy kakas. Mi lesz a jércéből? . . . Nagy hallgatás, drukkolás, feszengés. Végre egy gyermek merészen jelentkezik. No, fiam, mi lesz hát a jércéből? Büszkén vágja ki: „Kirántott csirke/“
