Evangélikus Népiskola, 1928

1928 / 1. szám - Hamar Gyula: Az ág. hitv. ev. népiskolákban tanítandó egyházi énekek

melyet az első keresztyének reggeli könyörgéseik alkalmával szoktak volt énekelni. Ez az ének elsőnek tekintendő a keresztyén énekek közül, mely magán viseli a keresztyén egyházi énekek iellemző sajátosságát: a könyörgés és a dicséret (hála) kifejezését, a Szentírás szavaihoz alkalmazkodva. Ezt az ősrégi keresztyén éneket Hilarius poitiersi püspök, a latin himnusz-költészet atyamestere vezette be 360 táján a nyugati egyházba, azonban csak I. Gergely pápa ideje (590—604) óta terjedt el és lett a római katholikus miseénekek közé beiktatva (Gloria in excelsis Deo vagy röviden: Gloria, — a zenés mise 2. része).

A „Dicsőség menyben Istennek“ dallama legelőször 1539-ben jelent meg nyomtatásban („Geistliche lieder, aufs new gebessert und gemehrt, zu Wittenberg. . . Gedruckt zu Leyptzick durch Valten Schumann M. D. XXXIX). A dallam szerzője ismeretlen; valószínűleg Decius, aki mestere volt a zenének, különösen a hárfajátéknak. A dallam alapjáúl szolgált az a dallam, mely a róni. kath. misében ma is előírt Gloria ad Kyrie maius dominicale egy részében előfordul („Et in terra pax hominibus bonae voluntatis“). A dallam a hozzávaló szöveg jambikus versmértékéhez képest felütéses; hangterjedelme 5 lépcső, a Kkvben G-dúros, azonban a gyermekek hangskálájához képest legajánlhatóbb a D-dűrban való énekeltetése.

4. Dicsérlek, Uram, tégedet, (Ékv 50. Kkv 27.)

Reggeli ének. Az énekszöveg szerzője ismeretlen. Vannak, kik a szöveget Prätorius Mihálynak tulajdonítják. Prätorius Mihály 1571- ben született Kreuzburgban (Thiiringia), a ringelheimi benedekrendi kolostornak volt a priorja, azután a braunschweigi udvar organistája lett, később pedig a magdeburgi és wolfenbiitteli udvar karmestere. Wolfenbüttelben halt meg 1621-ben. Nem lehetetlen, de aligha valószínű, hogy fenti ének szövegének ő a szerzője; a szöveg ugyanis már 1586-ban ismeretes volt, holott Prätorius akkor csupán 15 éves volt. Az eredeti német szöveg magyar fordítója ismeretlen.

Prätorius a 16. és 17. századnak egyik legkiválóbb elméleti és gyakorlati német zenésze volt. Neki tulajdonítják, nagyon valószínűen, a „Dicsérlek, Uram, tégedet“ dallamát is. E dallam a hozzávaló szöveg jambikus versmértékéhez képest felütéses; hangterjedelme 6 lépcső, a Kkvben F-dúros, azonban a népiskolai I. oszt. gyermekek hangskálájához képest legajánlhatóbb a D-dúrban való énekeltetése.

5. Jer, dicsérjük Istent. (Ékv 2. Kkv 198.)

Az ú. n. dicséretek között foglal helyet. Szövegét Rinkart Márton eilenburgi evang. pap és német költő (1586—1649) írta, ki a 30 éves háború kimondhatatlan nyomorúságai, az akkori pestisjárvány borzalmai és a korabeli éhinség közepette hűséges lelkésze és gondozója volt gyülekezetének. Ezt a híres énekét, melyet örömünnepeinken, hálaadó istentiszteleteinken ma is szívesen énekelünk, a 30 éves háború befejezésének örömére írta. Az ének magyar fordítója ismeretlen.