Evangélikus Népiskola, 1928
1928 / 4. szám - Tárca
128 Többesszám. Tanító: Mondd a ,,gyermek“ szónak többesszámát! Tanuló: Ikrek. Is*en jelenléte. Tanító: Gyermekek! A jó Isten mindenütt jelenlévő. Jancsi: Tanító úr, kérem, a mi házunkban is? Tanító: Igen, fiam, ott is! Tanító úr, kérem, de nekünk nincs is házunk! A becsületes fiúk. Tanító: Hallom, hogy ti ketten pénzt találtatok. Reményiem, becsületesen jártatok el! — Igen, tanító úr, egyformán osztozkodtunk. Más alkalommal. Tanító: Becsületes gyermek sohasem tartja meg, ha talál valamit. Mit tennél te, Pista fiam, ha véletlenül pénzt találnál? Megtartanád? Pista: Nem! Tanító: Nagyon helyes! Derék fiú vagy! Hát mit csinálnál? Pista: Túladnék rajta! Őszinteség. Zoltánka vendégségben van. A szíves vendéglátó néni kérdi: És mikor kell hazamenned? Zoltánka: Ha jóllaktam! Nem fél! Annuska, mondja haragosan a mama, ha megint rosszalkodsz, kicseréllek egy jó gyermekért! Annuska: Óh, mammuska, hogy mondhatsz ilyent! Azt hiszed, adnak neked egy rosszért, jót? Iskolalátogatáskor. A tanfelügyelő nagyon megforgatta a kis nebulókat. Mikor a kérdezést megelégelte, azt mondta: Akartok ti is kérdezni valamit? Jelentkezik egy kis huncut. Igen, kérem, én. No halljuk, mit? Tanfelügyelő úr kérem, mikor indúl a vonata? Artagnán.
