Evangélikus Népiskola, 1928

1928 / 4. szám - Hamar Gyula: Az ág. hitv. ev. népiskolákban tanítandó egyházi énekek

110

Erre a műre azt mondja a szerző az előszóban: „A harmonizálás egyszerűségére és világosságára törekedtem, ügy, hogy az énekórákon tanultak alapján a korálokat mindenki megérthesse és könnyűszerrel elsajátíthassa.“ Kétlem, hogy ez az összeállított 32 korái két- három szerző soraiból összeírva s a szerző összhangosításával bővítve, ezt a célt szolgálni tudja s azt elérje. Ezt a művet az egyetemes közgyűlés engedélyezte, mint az iskolai karénektanítást támogató tankönyvet.

Kapi korálkönyve 1912 óta forog közkézen, az egyetemes egyház által kiadva s használatra kötelezően elrendelve. Azóta e szerint folyik az iskolai énektanítás s a templomi éneklés. Ma sincs párja hazánkban. Ennél művészibb segédeszköz nincs s ha művészibbet akarunk, ott van Kapi Gyula Vallásos karénekek vegyeskara (1917) című műve. Ezt kellene újra kiadnia Sopronnak s elárasztani vele egyházainkat.

A szerző előszavában a korálok folytatólagos ismertetését tervezi. Helyes, de egyöntetűt, a sajátját adja s ha más szerzőket felhasznál, nevezze meg, mint ahogyan kiírta a Hiszek egy Istenben című műnél Szabados Béla nevét.

Debrecen. Elefánty Sándor,

Az ág. hitv. ev. népiskolákban tanítandó egyházi énekek.

IV, osztály.

1. Zengd lelkem ez új reggelt (dallama: Szívem keserűségét. Ékv 67. Kkv 12). Reggeli ének, mely igen alkalmas a délelőtti iskolai tanítás kezdő énekéül. A szöveg az ú. n. győri énekeskönyvben jelent meg először 1811-ben. Szerzője Kis János soproni evang. lelkész és dunántúli szuperintendens (szül. 1770-ben Rábaszentandráson, Sopron megyében; megh. 1846-ban Sopronban). Kis János félszázadon át egyik legszorgalmasabb munkása volt a magyar irodalomnak. Himnológiai szempontból legnevezetesebb műve: ,,Keresztyény Énekeskönyv . , . Győr 1811“ (az ú. n. győri énekeskönyv), melynek énekei legnagyobbrészt az ő fordításai, átdolgozásai s részben eredeti énekei. Az Ékvben Kis János énekei körül 63, fordításai közül pedig 7 található. Ezek közül legismertebb a „Boldog örömnap derűit ránk“ (Ékv 139) kezdetű ének.

Az előírt dallam („Szívem keserűségét“) eredetileg német egyházi dallam („Sollt es gleich bisweilen scheinen“), melynek szerzője ismeretlen. E dallamnak többféle változata keletkezett s e változatok közül alakult a Kkvben levő magyar dallam is abból a változatból, melyet egy 1657. évi német gyűjteményben („Heilige Seelenlust ) találtak meg. A „Szívem keserűségét“ szövege Aáchs (olv. Ács) Mihály szerzeménye. Aáchs Mihály (szül. 1646-ban Győrszentmár- tonban; megh. 1708-ban Nemescsón, Vas m.) győri rektor, majd Thö-