Evangélikus Népiskola, 1927

1927 / 6. szám - Az írás, helyesírás és fogalmazás tanítása a III. - IV. osztályban

86

leílen agyú kis gyermek a nehezen érthető nyelvtani szabályok alapján megtanulni helyesen írni hat év alatt. Uj, jobb módszert kell követnünk ennek a kérdésnek helyes megoldására.

Ezek után nézzük a fogalmazás tanítását. Fogalmazni a

111. osztályban nehéz munka, mulatják a gyermekek dolgozatai. Nézem az első fogalmazványt, októberben készült. A betűalakok nem egyformák, egyik kétszer akkora, mint a másik, egyik jobbra a másik balra dűl; 3—4 szó egybeírva, nagybetű egy van, a legelső sorban a kezdő betű; pont vagy egy van a legvégén, vagy sok van, minden második szó után. Helyesírási hiba tömérdek; befejezetlen mondatok, hibás szórend.

Javítanom kell tehát, a helytelen betűalakokat a helyesírási hibákat és a fogalmazási értelmetlenségeket. Idegölő munka. Ilyen a második, harmadik stb. dolgozat is. Pedig a dolgozatok alaposan elő voltak készítve, ismert, tanult tárgykörből véve. Megbeszélés, szóbeli fogalmazás együttesen, általam a nagytáblán leírva; előbb otthoni dolgozatnak feladva és csak ezek után önnállóan az iskolában elkészítve. Az eredmény ezek dacára szánalmas.

Hát szabad ezek után a III. osztályban fogalmaztatni évelején, midőn a gyermek még másolni sem tud? Mikor a betűk helyes alakjának formálásával küzd, amikor egyvonalú irkában tisztességesen Írni sem tud, amikor a szavakat még nem tudja megszakítani és inkább üresen hagy egy nagy helyet a sor végén, mert fél, hogy nagyobb hibát követ el, ha a szót helytelenül szakítja meg; amikor 2—3 szót egybeír, amikor nem tud egy befezett gondolat után pontot tenni és amikor a pont után kis betűt ír?

Ha valaki figyeli a gyermeket az első dolgozatok elkészítésénél, látnia kell azt a bizonytalanságot (megnyilvánul a lassúságban), a félelmet, a tétovázást, mely a gyermek lelkét eltölti. Olyan lehet a lelkiállapota, mint az ismeretlen úton sötétben haladó utasé, aki minduntalan eltéveszti az utat. Hiszen a vetést megelőzi a talaj megmunkálása. Az épületnek eiős alapot kell adni, hogy biztosan álljon.

Nem szabad tehát kezdeni év elején a fogalmazást mindaddig, míg a gyermek az összes alapismeretek birtokába nem jut. Ha a fának nincs jó gyökere, elsatnyul, elpusztul. Tökéletlen eszközökkel egy folalkozási ágban sem lehet szép és tökéletes munkát végezni. A szépírás és helyesírás eszközei a gondolatok kifejezésének, vagyis a fogalmazásnak. Mi, akik ismerjük a 9—10 éves gyermek képességeit, reális célt tudunk kitűzni a III.—IV. oszt. gyermek elé, szemben az uj Tanterv megalkotóival, akik bizonyára nem ismerik egy kilenc éves kis gyermek képességeit, mert akkor nem raknának ilyen nagy terhet vállaira.

Mi tehát egyházunk autonómiájának védelme alatt minden hivatalos Tantervvel szemben a helyes, természetes, a módszertan alapelveivel egyező utat fogjuk követni akkor, ha a fogalma-