Evangélikus Népiskola, 1926

1926 / 4. szám - Koller István: Komjáthy Jenő

61

cél stb., amelyek tisztázása szintén filozófiai kérdés (Wundt). Látjuk tehát, hogy a filozófiai kérdések nem felesleges fantazmagóriák s már a primitív ember feleletet keres e kérdésekre: mi az élet, mi a cél? Miért van az ember a világon? Azután a primitív embernek van már a maga módja szerint érzéke a szép iránt is. A szerves létezés legmélyebb gyökeréig hat tehát vissza úgy a filozófiai kérdéseken való tűnődés, valamint az aesthetikai alkotásokban való gyönyörködés. A szellemi, erkölcsi és aesthetikai törvények épp azért mind a szerves világ törvényei (Riehl). A világ kettős alakban lép az ember elé: mint lét, ill. valóság s mint érték. A valóság mellett ott van az eszmék világa, amely nem létezést fejez ki, de amely nélkül értelmetlen a lét maga. A világot értékeljük. Felbecsüljük tehát a világot; a jelenségeit az igaz, a jó és szép eszméje szerint. Felbecsüljük azon eszmék szerint, amilyennek a világnak lennie kellene. Ezen eszmék (igazság, szépség, jóság) cselekvéseinket irányítják s a feléjük való törekvés adja a történelmi fejlődés folyamán a haladást. Művelésükből fakad a kultúra, a szellemi világ területe: vallás, erkölcs, tudomány, jog, művészet, irodalom. Ez egy önálló objektív világ, amely örök érvénnyel bír.

Ezen objektív szellemi világ egyik legkiválóbb reprezentánsa azon sokak által alig ismert költő, akiről a következőben szólni akarok, aki Reviczky Gyula kortársa és barátja volt: Komjáthy Jenő. Fenn rámutattunk a filozófia és a művészet közös gyökerére. Komjáthynál a legnagyobb mértékben találjuk meg a két lelki tevékenységet egyesülve. A filozófia és a művészet egybeforrt lelkében.

Komjáthy Jenő a végtelenség költője, mint a máglyahalált halt Giordano Bruno a végtelenség filozófusa.

„Emelj, emelj te büszke lélek A szenvedélyek, a vér fölé,

Fürödj, fürödj, így szólt a szellem:

A végtelenben.“

Kotnjáthy Jenő filozófusköltő. Méltó helyet foglal el hazánk legkiválóbbjai között: Madách Imre, Vajda János és Reviczky Gyula társaságában. A végtelenség költője ő, kinek színes, gyönyörű, légies költészete és túlvilági, fenséges nyelvezete Hugo Viktor és Shelley mellé állítják s akinek költészetében a metafizikai gondolatvilág Schmitt Jenő, Stirner, Nietzsche, Tolstoi esz- mléivel érintkezik, függetlenül e nagyoktól.

Lássuk röviden életét!

Komjáthy Jenő atyja, Anzelm, Nógrádmegye főszolgabírája, majd tanfelügyelője volt. A költő 1858 Gyertyaszentelő napján született Szécsényben. Tíz éves korában került Selmecbányára, ahol a gymnazium első két osztályát végezte el. Onnan került Vácra, Besztercebányára, végre Pozsonyba. Az érettségit Esztergomban tette le. Tizennyolc éves korban Budapestre jött, ahol