Evangélikus Népiskola, 1926

1926 / 4. szám - A képműveltség előmozdításának számbavehető lehetőségei

58

hetségessé tenné azt, hogy a téli kónapokban az ismétlősök nem hetenként egy napi, hanem több oktatást nyerjenek. T. i. a mindennaposoknak télen több szabadságuk lehetne, ha nem kellene attól tartani, hogy 12 éves korukban elvesznek az iskola számára. A tanerők még egy tanítós iskolákban is az eddigi óraszámmal dolgoznának, de a 6—12 évesek óraszáma a 13—15 évesek javára előírt szabályok szerint csökkenthető volna, mert nem kellene minden tananyagot a gyermekeknek 12 éves korukig sietve a fejükbe belegyömöszölni.

Amennyiben nagyon sokféle sorsú és életmódú növendékekkel van dolgunk, — az időjárás szeszélye mellett sok más kedvezőtlen körülménynek kitett, kezdetleges agrárországban, most az ismétlő iskolakötelezettség eddigi merev kikötései helyett új, szigorú, de egyszersmind praktikus tanulmányi rendszerrel és móddal lehetne azoknak a növendékeknek az iskolázását szabályozni, akik semmiképpen sem tudnak a többségre érvényes szabályoknak eleget tenni. A gyermekek úgyis minden alkalmat kénytelenek volnának felhasználni az ismeretszerzésre és tanulásra.

Általában a gyermek gondjává kell tenni, hogy a szellemi javakat keresse, ne az iskola gondja legyen, gyermekeket szervezni a tudomány részére. A tudásnak nem kell a gyermek, hanem a gyermeknek kell a tudás.

Annak az elbírálásánál, hogy lehetséges-e az egész tervet végrehajtani, vagy sem, arra is gondolni kellene, hogy vannak már igen jó tankönyveink, csakhogy nem használjuk ki őket. Továbbá nemcsak az iskolai, hanem mindenféle tanulási alkalmat takarékosan fel kellene használni; pl. sok gyermek uradalmi gazdaságokban sok hasznosat tapasztal. Ha tudná, hogy ismeretei őt az „éretségin“ átsegítik, a tanító segítségével tapasztalatait megrögzítené és elraktározná a jövőre. Az iskolánkívüli népművelés is alkalmat nyújtana a vizsgára készülőknek az ismeretgyűjtéshez, aminek a kivitelét és módját rendeletek szabályozhatnák.

Az iskola belterjesebbé tételének előrelátható következményei bizonyára a következők volnának;

Az iskolázás hat első évében az írást, olvasást, nyelvhasználatot, számolást, mérést, rajzot, éneket, kézügyességet, tornát, — de legelsősorban az olvasást a növendékekkel az eddiginél fokozottabb mértékben lehetne gyakorolni, hogy ezeket fölényesen elsajátítsák. Ezekkel a technikai készségekkel saját magukon tudnának segíteni a további tanulásnál. Aki az egyes tantárgyak nyelv- területein nemcsak szókat, mondatokat, hanem közvetlenül gondolatokat is tud olvasni, az már gyámoltalan és bárgyú nem lehet. A fölényes olvasnitudást pedig hat év alatt el lehet érni, ha nem kell már korán a tantárgyakra szétágazó rendszer követelményeire figyelemmel lenni. Lehetne tehát ezután is a IV. osztályban földrajz, de inkább térképolvasás- és