Evangélikus Népiskola, 1926

1926 / 3. szám - Krug Lajos: Kisérleti iskolák és iskolakisérletek

40

Minden gyermek készít magának mappát az Egyesült-Államokról, tehetségesebbek ezzel nem elégszenek meg, hanem az egész földről készítenek maguknak abroszt és abba bejegyzik mindennek hazáját, ami szívükhöz, vagy gyomrukhoz közel fekszik. Hogyan fejlődik a kakaó, a kávé, a szőllő? A gyermekek a maguk által plántált egyes növényeken a vetést, a növés sajátosságait és az aratást kisérik figyelemmel. Hogyan történik egyiknek-másik- nak behajózása és szállítása?

E kérdésnél különösen sokáig szoktak a gyermekek megállapodni és egész önkénytelenül felfedezik a szezongyümölcsöket és rájönnek, hogy az évszakok az egyes országokban eltérők. Mit hoz a konyha mindezekből otthon? Megint jegyzeteket kell készíteni. A mamának a külföldi élelmicikkek szükséglete, mérve, mennyisége és összeállítása tárgyában információkkal kell szolgálnia. A gyermekek kiszámítják a havi és évi költséget s miközben folyadékok és szilárd árúk méréséhez bőségesen használják a megfelelő mértékeket: egy percig sem unják — meg a gyakorlásnak ezen módját.

Összjelentés koronázza a kutató munkát; mappák, rajzok, számoló tabellák mégegvszer gondos revízió alá vétetnek és letisztáztalak. A legtöbb tárgy ezzel nyer valamit. Sokféle konkrét tudáshoz jutottak a gyermekek a valódi élet megfigyelése folytán, — mely tudást azonban „klasszifikálni“ (osztályozni) nem lehet. És ez a tanulás olyan alakban történt, amely a kemény és hasznos munkának érzetét nem keltette a gyermekekben.

Axioma : A tanmenetnek alkalmazkodó nak kell lenni, amely az egyéni hajlamoknak és tehetségeknek szabad teret enged. Egy osztály három tucat gyermeke ne szoríttassék egy irányba, ugyanazon útra. Egyiktől sem szabad azt követelni, amit úgynevezett átlagtanulótól ,várunk. Inkább minden gyermekszemélyiségtől

feltételezzük, hogy minden képességének javát adja és az előhaladás fokát a múltban önmagán észlelt állapothoz, nem pedig normállényekhez és normáleredményekhez mérjük.

A napi programm úgy van összeállítva, hogy eltérések könv- nyen eszközölhetők rajta. Az osztálymunkát közös iskolamunkával lehet megszakítani, a különböző korosztályok csoportjait pedig fel lehet cserélni.

Ezzel elérik azt, hogy az unalom, mely a szokásszerű gépmunka folyásából fakad, a legkisebb mértékre redukálódik és ezzel egyidőben a függésnek kölcsönösségét is megismerik. Amint kint az életben az aktivitások egymásba kapcsolódnak, úgy már az iskolában is az eszmék kicseréléséhez és megtermékenyítéséhez alkalmat kell nyújtani.

' Ha az iskolának nincs is meghatározott óraterve, azért a két első reggeli óra mégis komoly megfigyelő munkának van szánva, a harmadik és negyedik óra a játéké. í-től 3-ig van az úgynevezett „mesélő óra"; — vagy a könyvtárban olvasnak a gyermekek csen-