Evangélikus Népiskola, 1926
1926 / 7-8. szám - Graf Samu: Az új tanterv!
107 Az új tanterv! A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak 1925- évi május hó 14-én 1467. ein. számú rendeletével kiadott tantervét vegyes érzelmekkel fogadta a tanítóság. Először már azért, mert a tanítóság kikapcsolásával készült és megjelent anélkül, hogy véleményadás végett kiadták volna az Országos Szövetségnek. Ezt a mulasztást pótolni akarta a miniszter úr azzal, hogy a tanterv gondos tanulmányozására hívta fel a kir. tanfelügyelőket, hogy az 1925/26. és 1926/27. iskolai év folyamán a havi értekezleteken foglalkozzanak a végrehajtás körül szerzett tapasztalatokkal. Fontosabb megállapodásaikat pedig, tantárgyakként is rendszerbe foglalva, az illetékes tanfelügyelőség útján terjesszék fel a miniszter úrhoz. Csalódást keltett az új tanterv azért is, mert a tanítóság népnevelésünk korszerűsítése és a magyar kultúrfölény biztosítása szempontjából nem új tantervet, hanem a tanítóképzés és közoktatásügyünk gyökeres reformját várta a nyolc osztályú népiskola alapján, amely aztán természetszerűleg maga után vonta volna a ma is nagyértékü Berzeviczy-féle tantervnek az átdolgozását. Csalódást keltett az új tanterv végül azért is, mert a tantervet tanulmányozó és végrehajtó tanító nem találja azokat az előnyöket, melyeket a hivatalos sajtó a tanterv minden betűjéből kimagyarázni akar. Nem látja azokat az újításokat, melyeknél fogva népoktatásunkat a művelt nyugati népek nívójára emelni lehetne. — Már tavaly ilyenkor, midőn közoktatás- ügyünk reformjáról értekeztem, közvetlenül az új tanterv megjelenése után azt mondtam, hogy vérmes reményekkel ne legyünk és ne várjunk csodákat ezen tantervtől. A tananyag tömkelegébe hozhat egy kis rendszert, könnyíthet az osztatlan iskolákon, de a hat osztályú népiskola szűk keretébe ez se szoríthat többet. Az igazán nem emeli népoktatásügyünket a kívánt nívóra, hogy a beszéd- és értelemgyakorlatok mint önálló tantárgyak megszűnnek és anyaguk a magyar nyelv tárgykörébe kerül, vagy hogy a földrajzi, természetrajzt és gazdaságtant másképen csoportosítják. Hiszen a jó tanító a beszéd- és értelemgyakorlatokat a hazai és külföldi szakirodalom hatása alatt már az új tanterv szellemében tanította, mikor új tantervről még szó sem volt; a rossz tanító munkája pedig az új tanterv dacára ezentúl is csak az anyag közlésében és a puszta szótanulásban fog kimerülni. A jó és praktikus tanító már eddig is méréseket eszközölt a méterrúddal az I. osztályban, mikor a métert megismertette a kis nebulókkal és most, hogy a mértan tanítását az I. osztálytól fogva nagy vívmányként állítja oda a hivatalos sajtó, ezentúl sem fog mást tenni. Tény, hogy ezek és más újítások, amelyekre később rá fogok mutatni, egy lépéssel közelebb vezetnek minket a gyakorlati élethez, de a gyermek erkölcsi, testi és értelmi nevelésére döntő befolyást nem gyakorolnak. Az új tantervet annak atyamestere, Quint József tanítóképzőintézeti igazgató, a következőképen jellemzi: ,,Az új tanterv az összes tantárgyakban a szótanítástól való szabadulást és a való életbe való bekapcsolást kívánja. Szelleme a szemléltetés, tevékenység, a más
