Evangélikus Népiskola, 1925
1925 / 9. szám - Krug Lajos: Meghivó - Graf Samu: Közoktatásügyünk reformja
131 Meghívó. A Dunántúli ág. hitv. evang. Egyházkerületi Tanítóegyesület f. évi szeptember 30-án, délelőtt 9 órai kezdettel Pápán, a városháza dísztermében tartja rendes évi közgyűlését, melyre egyesületünk összes tagjait és a tanügybarátokat szeretettel meghívom. Tárgy- sorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2, A kegyelet adójának lerovása. 3. Szutter Dániel megemlékezik egy elesett kartársunkról. 4, Elnöki jelentés. 5, Egyházi élet és állam. Előadó GrieszTiaber E. Henrik. 6. Közoktatásunk reformjára vonatkozó határozati javaslat. Benyújtja Graf Samu. 7. Egyházmegyei tanítóegyesületek felterjesztései. 8. Pénztáros jelentése. 9. Számvevő jelentése és költségvetési javaslata. 10. Itiditványok. Sopron, 1925. szeptember 1. Krug Lajos, a dunántúli egyházkerületi és az orsz. ev. tanítóegyes, elnöke. Közoktatásügyünk reformja. Irta- Graf Samu, ev. igazgató. A vallás- és közoktatásügyi tárca ezidei költségvetésének tárgyalása alkalmából olyan beszédek hangzottak el a vallás- és köz- oktatásügyi miniszter úr és a költségvetés előadójának szájából, melyek a magyar közoktatásügy siralmas állapotát feltárják országvilág előtt. Ijesztő nagy az analfabéták száma, még minig sok azon gyermekek száma, kik oktatásban egyáltalán nem részesülnek, ill. nem járnak iskolába; sok helyen az előírt eredmény nem érhető el, mert túlzsúfoltak az iskolák és csak a túlzsúfoltság megszüntetésére körülbelül 2500 új tanteremre volna szükség stb. Szóval népoktatásügyünk terén még rengeteg a tennivaló. Tudjuk, hogy a miniszter úr az utolsó 2—3 éven belül sokat tett: új iskolák épültek, javultak az iskoláztatási viszonyok, itt-ott szép eredményeket mutat fel az iskolán kivüli oktatás, megalakulnak a Levente-egyesületek, kötelezővé tették a testnevelést a felnőtt ifjúság részére is; most pedig a miniszter úr meg akarja oldani a tankönyvkérdést és kiadta az új tantervet. Tehát a népoktatás terén is történik valami, csakhogy ez mind kevés ahhoz, hogy népoktatásunk a közel jövőben kiemelkedjék jelenlegi siralmas helyzetéből. Ha a múltban nem történtek volna e téren mulasztások, ha lépést tartottunk volna, főképen az iskoláztatás terén, a külföld művelt népeivel, akkor ezen intézkedések talán elegendők lennének egyelőre. Tekintve azonban azt, hogy háború előtti mulasztásokat is kell pótolnunk, hogy a háború romjait is kell eltakarítanunk és hogy a külföldön úgy a győztes, mint a legyőzött országokban óriási ver-