Evangélikus Népiskola, 1925

1925 / 3. szám - Koller István: A modern philosophia és paedagogia állása

I

40

lágát nem tárhatják fel előttünk az oksági kapcsolatok szükségszerűsége folyamán lepergő események és képzetek.“ „Az örök értékek érvényességének . . , tudata kiragadja az embert a természet kény- szerűségéből és a szabadság erkölcsi világának részesévé teszi . . . Az érték nem kényszerít bennünket, de mi adjuk át neki magunkat, mikor a kultúra megalkotásán fáradozunk.“ Itt van egyúttal az akaratszabadság problémája. Pauler szerint ez metaphisikai kérdés. Mi hozzátesszük: itt állhat tehát a determinismus. Mindamellett — szerény nézetünk szerint — bár ezt a belátási képességet is a subjectiv alkat befolyásolja — cselekedhetik az egyén belátása alapján az érték, a jónak közvetlen felismerése alapján erkölcsösen, Erkölcsiségünket vezetheti tehát csak a jó belátása, s ez az erkölcsi autonómia. A jó maga azonban objectiv mozzanat, mint az igazság. Ha mást ismer is fel egy-egy korszak jónak és igazságnak; tehát távol is van a valódi igazságtól és erkölcstől s így más-más is a nvilvánulata a különböző népeknél, mégis: van igazság és absolut jóság. A ,,Sein“-ben tehát különbözőképen realizálódhatik. A „Sollen“, mint olyan a ,,Sein“-ből le nem vezethető. Függetlenek alanyi tudatunktól; örök értékek, a „Bewusstsein überhaupt“ (Kant) részesei.

Riehl hosszú ideig a philosophia feladatát csupán az ismeret- elméletben látta: a tudománynak, mint olyannak a megismerési határait megállapítani, a megismerés lehetőségének terjedelmét megjelölni; csak később tartotta ép oly fontosnak az értókeszmék kutatását.

Pauler Ákos, akinek még csak nemrég jelent meg kiváló logikája, aki méltán hazai philosophiánk büszkeségét képezi, mondja „Bevezetés a philosophiába“ című sok új gondolattal telt, mélyreható kutatásának sok új eredményét tartalmazó művében, hogy a szaktudományok nem, elégítenék ki a tudásvágyunkat akkor sem, ha az összes problémákat megoldották volna. így alapvető probléma: az igazság természetének kérdése. A tudományos gondolkodás azonban egyúttal tervszerű cselekvés is, amely a cselekedetek olyan értékelésén épül fel, amely feltétlen emberi kötelességeket ismer el. Mindnyájan akarjuk az igazságot megismerni. Vágyódunk utána. Itt van az ethika alapja, így minden bölcseleti disciplina jogossága felismerhető. Nélkülözhetetlenek, Minden philosophiai tudomány a dolgok bizonyos osztályainak határozmányait nyomozza. A philosophia azon osztályokról szóló tudomány, amelyek előfeltételei a szaktudományoknak. Á legegyetemesebb osztályokról szóló tudomány. A dolog a legegyetemesebb fogalom. Erről szól az ideológia tudománya. Az értékelmélet ennek egyik problémája. Az érték előfeltétele a létezésnek. Azért nem is definiálható. Csak redukciónk közben megpillantjuk őket. Rájövés, felismerés, észrevevés utján ismerjük fel. Alapérftékek, amelyek mással nem magyarázhatók már, valamint a logikában az alapelvek a meta- phisikában az őstények. Ezek követlenül merülnek fel tudatunkban. Ilyenek még az érzetek, a tudat.

Pauler álláspontja a logismus. Igaz, hogy a logikai alapelvek a világrend alapjai. Persze a világ nem így terveztetett, nem anthro-