Evangélikus Népiskola, 1925
1925 / 6. szám - Előfizetési felhivás Bach stilusában írt partiturára
95 sek et is! Országos egyesületünk közgyűlése az évi tagsági díjat három aranykoronában állapította meg. Ebből egy-egy aranykorona az egyházmegyei, egyházkerületi és az országos egyesület pénztárába utalandó, — de mind a három koronát az egyházmegyei egyesület pénztárosa szedi be és ő továbbítja aztán a fentebb jelzett címekhez. 4. Felhívom b. figyelmeteket kitűzött pályamunkánkra is. (A nyolcosztályú népiskola tananyagának összeállítása!) Kérlek, hassatok oda, hogy minél többen vegyenek részt a nemes versenyben, és minél fényesebb eredményt érleljen pályázatunk. 5. Felkérlek benneteket, hogy egy-egy írásbeli felszólításomra vagy az Evangélikus Népiskolában közzétett felhívásomra azonnal válaszoljatok, mert nem győzöm a rettenetes sok irka-firkát. Vannak egyesületek, amelyektől háromszor-négyszer is hiába kérem a szükséges jelentéseket. Valóságos muzulmán fatalizmussal szíjják nargiléjukat és gyönyörködnek bodor füstfelhőikben, rólam pedig megfelejtkeznek. Nem gondolják, hogy ez veszedelmesen közel jár a kíméletlenséghez és valóságos visszaélés munkabírásommal? — Ha tudnák, mekkora terhet cipelek az ő érdekükben is, akkor talán jobban emberelnék meg magukat6. A hont—nógrádmegyei ev. tanítókat felkérem, tömörüljenek egyházmegyei tanítóegyesületbe. Első felszólításomra egy odavaló kartárs, akit a szervezkedés munkájának előkészítésére felkértem, azt válaszolta: „Nem érezzük szükségét a felekezeti alapon való egyesülésnek.“ Vájjon melyik szektához tartozik ez a tanító? Mert, ugyebár, evangélikus nem lehet? Felteszem azonban, hogy vannak azért Hont- és Nógrádmegyében is Luther szellemében működő, igaz evangélikus testvéreink; ezekhez fordulok újból és ezeket kérem, szervezkedjenek minél előbb! Szerető testvértek Sopron, 1925. évi június hó. KrUg Lajos. a dunántúli egyházkerületi és __________ az orsz. ev. tanítóegyes, elnöke. E lőfizetési felhívás Bach stílusában írt partitúrára. Evang. egyházunk legnagyobb zeneköltője, ,,az egyházi zeneköltészet Lutherje“, Bach J. Sebestyén nemcsak a laikusok, hanem az egyházi zenekedvelők előtt is hazánkban nagyrészt ismeretlen. Végtelen kár, hogy egyházunk ezen „elásott talentumát“ kellő figyelemre nem méltatja és a maga javára nem fordítja. Ez a körülmény indított a Bach stílusában komponált partitúrám kiadására. A benne foglalt 440 ének közül (köztük a magyar és német énekeskönyvek, valamint a tót „Tranoscius és „Funebral“, valamennyi dallamát) nagyrészt Bach partitúrájából vettem át. Eltérések főleg ott találhatók, ahol a dallamon kellett megfelelő változtatásokat eszközölnöm. Sok dallam az eredeti Bach partitúrában nincsen meg, ezeknek összhangositását Bach hasonló menetű
