Evangélikus Népiskola, 1925

1925 / 6. szám - dr. Steiger Imre: Rein: "Paedagogik in systematischer Darstellung" cimű művének bevezető gondolatai

87 gogiát nem tudománynak, hanem művészetelméletnek, illetőleg mű­vészetnek tartják. Rein nem tagadja ugyan a geniáliiás jelentőségét és nem kicsinyli a személyiség értékét. Amennyiben a paedagogia elősegíti az élet alakítását, nevezhető művészetnek is, de emellett nem szabad megfeledkezni arról, hogy valódi tudás (Können), valódi művészet, mégis csak biztos megértésén (Kennen) és tudományon alapul. Ezért a nevelés művészetének kiegészítése a neveléstudo­mány. ') Valamint a theologiában a predikálás és vallásoktatás mű­vészete a homilethikára és katechetikára, az orvostudományban a sebész művészete anatómiára és physiologiára támaszkodik, úgy alapuljon a paedagogiai művész tevékenysége a philosophián és psychologián.O — Mindazokkal szemben pedig, akik másfelől a pae- dagogiát alkalmazott tudománynak minősítve, kutatási területét alapvető és segédtudományai között oly módon felosztani kívánják,3) hogy a nevelés története a kultúrtörténet, a közoktatásügy szerve­zete a politika, a nevelési cél megállapítása az ethika, az emberi szellem lényegének és funktióinak vizsgálata a psychologia, a test ápolása a hygienia, az egyes tantárgyak methodikája pedig az egyes szaktudományok feladatává válna, Rein a következő álláspontra he­lyezkedik: lehetségesnek tartja ugyan ezt a felosztást,4) de nemzete nevelésének érdekében nem kívánatosnak és ezért elutasítja, mivel ilyen felosztásnál elvész a fődolog, az egyes kölcsönható tényezők egységesítésére való törekvés, a philosophiai elmélkedés, amely egyedül képes csak arra, hogy a sokfélében az egységet, az ellen­tétesben a harmóniát megteremtse. Valamint az orvostudomány a természettudományokon,s) anatómián és physiológián, úgy a paeda­gogia a szellemi tudományokon, az ethikán és a psychologián alapul. Aki előbbinek tudományos jellegét elismeri, az a paedagogiától sem tagadhatja meg azt, — Minél mélyebben behatolunk a paedagogia részeibe, annál inkább kitűnik, hogy önálló tudomány. Nemcsak a nevelő és növendék közötti viszonyra, az oktatás és nevelés mun­kájára szorítkozik tudományos kutatása, hanem az egész közokta­tásügyre, iskolai közigazgatásra, iskolaszervezetre, fölszerelésre, fel­ügyeletre, tanítóképzésre és továbbképzésre.0) Ezzel a paedagogia a nemzeti élet különféle tényezőivel érint­kezik. Benne összpontosulnak, mint gyújtópontban a vallás, erkölcs, művészet, tudomány és gazdasági áramlatok különböző szálai. így a paedagogia nem más, mint koncentrált kultúrphilosophia,7) amely­nek törekvése oda irányul, hogy a nép physikai és psychikai ener­giáját megtartsa, kifejlessze, erősítse és ezzel a nemzet jövőjét biz­tosítsa és hogy keresse mindazokat a törvényeket, amelyek az em­beriség fejlődésének alapját képezik, hogy azokra az ifjúság neve­lését építse. Ha valaki ezek után a paedagogia tudományos mivol­tát kétségbe vonja, bátran megteheti azt más irányú disciplinákkal is, amelyek már régóta ilyen elismertetésben részesülnek. 0 I. 71; — *) I. 71; — s) I. 71; 4) I. 34 Paed. u. Did. 128 ; — 5) Paed. u, Did. 129. 6) Paed. u. Did. 130. — ?) j. 130. _ 8) L 35.

Next

/
Thumbnails
Contents