Evangélikus Népiskola, 1925
1925 / 3. szám - Koller István: A modern philosophia és paedagogia állása
36 be is kívánták a szükséges személyi adatokat, tehát tudott róla már mindenki (nem csekély örömére később a rosszmájuaknak!). És mi lett belőle? Színes szappanbuborék, amelyben a tanítóság gyermekded játszi lelkülete egy ideig gyönyörködött, hogy csalódásainak gyűjteményét aztán eggyel megint szaporíthassa. A terv derék képviselőjét elgáncsolták, de mi azért jó szándékát hálával honoráljuk — és nem felejtjük el, hanem javára Írjuk neki. És miért ez újabbi csalódás? iMég nem tudják? . . . Hát kérem a szanálás miatt . . . egyedül csak a szanálás miatt . . .! Azt csak minden adófizető polgárnak be kell látnia, hogy öt-hat tanítónak a VI. fizetési osztályba való előléptetésébe és tervezett kitüntetésébe belebukott volna az állam! (Egész más az, kérem, ha négy polgárit végzett segédhivatali főnökből csinálnak kormánytanácsost, nemde?) Azért hát ezt az esetet nem is vagyok hajlandó a csalódások rovatába jegyezni! A modern philosophia és paedagogia állása. Irta: Koller István, áll. polg. isk. tanár (Sopron). Aki az utóbbi évtizedek philosophiai és paedagogiai mozgalmait figyelemmel kisérte, az kétségkívül észlelte e két tudománynak ezen évtizedekben történt óriási haladását, üj problémafelvetődéseit, amelyekről, ha csak szükebb keretben is, megemlékezni egy tanügyi folyóiratban annál is inkább szükséges, mert ezekről tudomást venni első sorban tanügyi embereknek kell, már annál a szoros kapcsolatnál fogva is, amely a nevelés kérdése és a világnézet között fennáll. A philosophia az a tudomány, amelyről mindenkinek, aki — Windelband szavaival — tudományos nevelésre igényt tart, feltétlenül tudomást kell Szereznie; ez tisztázza a rendszeres tudományos gondolkodás alapfogalmait; de ugyancsak van philosophiája a nép egyszerű fiának is, mert mindenki óhajt feleletet kapni a lét eredete, célja felől, mindenkit érdekli e kérdés: mi az anyag, a szellem lényege? S így kell lennie oly tudománynak is, amely e kérdéseket rendszeresen tanulmányozza s a positiv tudományok korszerű állása alapján keres reájuk feleletet, annál is inkább, mert e kérdések adva vannak lelkűnkben, el nem kerülhetjük őket. S ha igaz az is, hogy a felelet többféle lehet — innen a philosophiai álláspontok sokfélesége: positi- vismus, Spiritualismus, materialismus stb. — mégis minden ember csatlakozik lelkében valamely állásponthoz s ezen állásfoglalás egyenesen lelki szükségesség, mert jellemes ember elvek szerint cselekszik és ezen állásfoglalás befolyásolja és irányítja cselekvéseinket. Menynyire fontos egyéniségünknek élet- és világfelfogásunk, azt tanúsítják a nagy martyrok, akik meggyőződésükért a halálba mentek. Giordano Bruno máglyájára való emlékezés ,,a történetben tovább fog világítani mint intelem és mintakép, mint az igazság halállal szembeszálló sze- retetének felül nem múlt taüubizonysága“ (Riehl Alajos; hasonlóan Bancsó a ref, emlékbeszédben),
