Evangélikus Népiskola, 1925
1925 / 4. szám - Az O bemutatása
55 ««Hogy mersz te akkora zajt csapni, hogy még a harmadik utcára is elhallatszik?“ Hát képzeljétek, mit felelt! ,,No szépen vagyunk! Maga sem ösmer? Nem tudja, hogy én vagyok az a hires vitéz és vitézlő 0-o-obégató Jánoska, hogy azért kiáltom szüntelen a nevemet, hogy azok is megtudják, akik még nem tudták? Szégyelje magát, hogy rendőr létére még nem tudja, pedig akkora bajusza van!“ Erre András bácsi aztán nagyon megharagudott és azt mondta: „No megállj, te hékás, — te nagyfejíi! Majd lesz most neked mindjárt o, o, o! Mars a dutyiba!“ Ezzel galléron ragadta Jánoskát, bárhogy berzenkedett és magával vitte. No, de most hallottátok volna a híres vitézt! Sírt, bömbölt, rúgott, harapott, közbe meg torka szakadtából kiáltotta; ,,o, o, o, o, mi lesz velem! András bácsi, o eresszen el, o, ne bántson, o, o, o!" De Amdrás bácsi nem hajtott a szavára. ,,Majd a dutyiban — azt mondta — fujhatod akár reggelig a nótádat, te nagyfejü o“ — és csak vitte magával. Ekkor aztán úgy tett Jánoska, mintha belenyugodott volna sorsába és darab ideig csendesen viselkedett. András bácsi már nem fogta olyan erősen. Ezt akarta a kis imposztor. Hirtelen rántott magán egyet, kiperdült a rendőr kezéből és futott, — vagyis inkább gurult oly gyorsan, — de olyan igen gyorsan, hogy elállott A_ndrás bácsiban a lélekzet és messze elmaradt mögötte. Most már a rendőr bácsi kiáltotta, ahogy .csak szájából kifért: „O, fogják meg azt a gazembert! Állj meg, te nagyfejü o! Csak kerülj a kezem közé mégegyszer, majd lesz neked o! Az emberek is futottak a guruló o után és ők is azt kiáltották: „Fogjátok meg o, fogjátok meg o; állj meg o!“ Annak iszen kiálthattak! Jánoska csak gurult, gurult tovább és üldözőit messze elhagyta, mig egyszer csak eltűnt a szemük elől. És mit gondoltok, hová futott? Hát ide az iskolába! (Nagy álmélkodás!) És mit gondoltok, hová bújt? (Feszült kíváncsiság!) Ide a zsebembe! (Még nagyobb csodálkozás!) Akarjátok látni? Megmutassam? (Persze, mind akarja látni.) A tanító most elővesz a zsebéből egy kartonból kivágott O betűt. De előbb a táblára tesz egy lapot, amelyre a kis kezek, lábak, szemek stb. már rá vannak festve.
