Evangélikus Népiskola, 1925
1925 / 3. szám - Soproni evang. tanítóképzőnk
47 Soproni evang. tanítóképzőnk. A mi kedves alma materünk, már 1918. év óta nem adott ki évi értesítőt s így csupán a leghivatalosabb fórumok szereztek mélyebb bepillantást az intézet újabbi működésébe. Értesülésünk szerint az idei iskolai év végére tervbe van véve az elmúlt évek áttekintését is magába foglaló értesítő kiadása, őszintén örülnénk annak, ha e terv megvalósulását nem gátolná semmi, noha tudjuk, hogy a súlyos anyagi körülményekkel küzdő intézet a ma is uralkodó nagyfokú drágaság miatt még mindig a legnagyobb mértékben kénytelen takarékoskodni. A magunk részéről egyelőre úgy óhajtunk segíteni a bajon, hogy szíves-örömest engedünk helyet a lapunkban az intézetünk működésére vonatkozó érdekesebb híreknek. így példáúl nem hagyhatjuk szó nélkül azt, hogy a múlt iskolai év végén nem csak az egyházi főhatóságunk fejezte ki közvetlen és ismételt megfigyelései alapján teljes elismerését az intézet működéséről, hanem az állami ellenőrző hatóságok is meggyőződtek intézetünk értékes működéséről. *Az 1924. évi püspöki jelentés 31. pontjában említett miniszteri rendelet elismeréssel emlékezik meg a soproni tanítóképzőnk tanárainak a múlt hagyományaihoz hü, komoly és eredményes munkájáról. Ugyancsak megnyugvással veszi tudomásúl a miniszter úr azt az ügyszeretetei és buzgóságot, melyet Hamar Gyula igazgató kifejt s a tanítóképzés érdekében végzett lelkes és odaadó munkájáért miniszteri elismerését fejezi ki. Az intézet működésére azonban bénítólag hat főleg a helyiségek kis mérete. A régi imaterem az intézetnek még most is a legnagyobb terme, mely az intézet ünnepélyeit igaz hogy bensőségessé teszi, de egyúttal szűknek is szokott bizonyúlni. így volt az a legközelebb múlt február 18-iki Jókai-emlékünnepen is. Noha az intézetünk szerényen meghúzódik a soproni nagyarányú iskolai épületek tömegében, s nem első sorban kifelé, hanem befelé, a leendő népművelőink lelkületére és jellemére és ezen a réven evang. népünkre igyekszik jóirányúlag és intenzíven hatni, mégis sajnálható, hogy a múltkori magas nívójú műsort az intézeti növendékeken kívül csak kevés számú nagyon válogatott közönség élvezhette végig. A műsor ez volt: 1. Szózat. Orgonán kisérte Glatz Lajos III. é. növ, 2, Jókai. Költemény; írta Mikszáth Kálmán, szavalta Borbély Endre V. é, növ. 3. Jókai—Liszt Ferenc: A holt költő szerelme. Melodráma; előadták Hoffmann Károly V. és Glatz Lajos III, é. növ. 4. Jókairól megemlékezett Ihász Ferenc, a magyar irodalom tanára. 5. Két magyar népdal; előadta az ifjúsági énekkar, vezette Hamar Gyula igazgató. 6, Jókai: Régi dal .. . Költemény; szavalta Tettamanti Tibor gyak. isk. IV. oszt, tanuló. 7. Magyar dalok. Játszotta az ifjúsági zenekar, vezette Lenk Jenő tanár. 8. Himnusz. Orgonán kísérte Glatz Lajos III. é. növ.
