Evangélikus Népiskola, 1918

1918 / 3-4. szám - Vegyesek

— 46 vonni. A mai egyedüli vezető szempont tehát a módszeres pedagógia. Ennek egyik vezető elve: a megfigyelés. Másik alapelv: a kisérlet annak szociális értelmében. Mindkét alapelv azonban csak akkor vihető keresztül, ha speciálisan képzett és tanult gondozó személyzet állren delkezésre. Gróf Apponyi Albert ésTóthJános alapítvány kamatainak kiosztása* A veszprémi népiskolai tanítók még 1909. év julius hó 12-én felhívták Magyarország összes néptanítóit, hogy gróf Apponyi Albert V. K. M. és Tóth János államtitkár nevére az 1907. évi XXVI. és XXVIII. t.-c. megalkotóinak emlékezetére há­lájuk megörökítése céljából, alapítványt létesítsenek, mivel ők voltak a tanítók anyagi helyzetének javítására és jobb viszonyaik­nak biztosítására törekvő államférfiak első úttörői. Az ország tanítósága csakhamar 3000 koronát adott az alapítvány {létesítésére. Ezen összeget a kezdőbizottság gyümöicsöztette s miután most már 600 korona jövedelem áll rendelkezésre, a kezelőbizottság úgy határozta, hogy ezen összeget tekintettel a háborús állapotok nehézségére, első ízben mint segélyt fogja kiosztani. Az alapító­levél értelmében egy-egy segély összege 100, azaz Egyszáz ko­rona, ennélfogva most 6 drb Egyszáz koronás segély kerül kiosz­tásra. I. Olyan gyermekes özvegyek között, kik korán elhalt tanítóférjük után nyugdijat nem élveznek. II. Olyan tanítók között kiket hosszas betegség, vagy súlyos betegségük kezelhetésére önerejükből képtelenek. III. Olyan tanítók (tanítóözvegyek) között, kiknek legalább 2 gyermekük a népiskoláknál felsőbb iskolában a szülők lakóhelyén kívül tanulnak. IV. és végül az alapítólevél célján kívül elsősorban olyan családos tanítók (tanító özvegyek) között, kik az ellenséges betörés folytán menekülni kénytelenít- tettek és súlyos anyagi károsodást szenvedtek. A segély iránti bélyegtelen kérvények azon tanítóegyesület (áll. tanítóegyesület; egyházmegyei tanítói egyes. orsz. izr. tanító-egyesület) elnökéhez küldendők be, melyekhez a tanító tartozik, illetve az özvegy férje tartozott. A kérvényben a kérvényező feltárja és indokolja anyagi helyzetét. Az egyesületi elnököket a kezdőbizottság tisz­telettel felkéri, hogy a hozzájuk beérkező kérvényekről rovatos- kimutatást készíteni szíveskedjenek, amelyben a kérvényezőre vonatkozó személyi, családi és anyagi körülmények veendők be és jegyzetrovatba az egyesületi elnök saját véleményét és javas­latát Írja be. Az egyesületi elnökhöz a kérvények 1918. évi január hó 31-ig terjesztendők be; az elnökök pedig felkéretnek,

Next

/
Thumbnails
Contents