Evangélikus Népiskola, 1917

1917 / 3-4. szám - Tárca

54

A kőszegi kér. tábla sürgetésére Nagy György 1789. évi julius elején közölte lemondását a bárkái gyülekezettel is. Hívei nehéz szívvel egyeztek bele távozásába, később is mint hű és igen jó papjokat emlegették. De azzal vigasztalta meg őket, hogy mint vas- és sopronmegyei tanfelügyelő még többet tehet érdekükben. Harka tehát kénytelen volt más papot választani. Nagy György, úgy látszik, Waltersdorf Rudolf kandidátust szerette volna utódjául. De ezt Bogsch és kollegái azzal vádolták, hogy a külföldi akadémián bárónak adta ki magát és adósságot csinált. Matkovich felügyelő emiatt a jelölésből is ki akarta zárni. De Nagy pártfogásába vette a fiatal embert, maga ment el vele Kőszegre, bemutatta Matkovichnak és tisztázta a dolgát. Csak két szavazaton múlt, hogy a harkaiak nem őt, hanem Walther Gottfried felsőlövői lelkészt választották meg. Mellettük még Rajts Péter és Schwarz soproni tanárok voltak szóban.**)

Hrabovszky püspök aug. 21. erősítette meg a választást s egyszersmind a legmelegebb szavakkal gratulált Nagynak az előléptetéshez. Megdicséri, hogy oly jól és bölcsen intézte el a dolgát. Isten újját látja abban, hogy Nagy ismét a tanügy élére áll és segítségére lesz Vietoris barátjuknak. Őt erre kiváló eszköznek (peculiare sanctissimi Dei instrumentum) tartja és ismé telten kéri, hogy az idők mostohasága által (per injuriam temporum) üldözött barátjuknak, amint elkezdte, továbbra is nemes és hű lélekkel legyen oltalmára. (Nemesdömölk, 1789. aug. 21).

(Folytatás köv.) Payr Sándor.

**) Önéletrajz 25. és 60. 1.