Evangélikus Népiskola, 1917
1917 / 9-10. szám - S. E.: A nyíregyházi evang. iskolák története
127 — az egyszerű lakosok és tisztviselők közt, kik egyszersmind a presbyteriumnak is tagjai voltak. Szegény és úr az egyház érdekét kereste s ebben támogatták egymást. A más hiten levők inkább a mi bitsorsosainktól függtek épúgy, mint az uradalom kegyétől; nem voltak tehát többé ellenfelek. Közakarat, kölcsönös bizalom volt a tettek előmozdítója. Az egyház a jólét magas fokán állott s virágzott; mert az a szép viszony, mely a város és egyház között létezett: virágzóvá tette. De nézzük a nevelés-tanítás hősét és történetét. Tregjár önéletrajzából megtudju^, hogy elemi iskoláit a cset- neki iskolában végezte, mely iskolánál apja tanító s Szelecsényi lelkész igazgató volt. 10 éves korában Rozsnyóra került, hol 2 évig a syntaxist hallgatta. 12 éves korában „Rhetor“ lett, de — mint irta — éretlennek érezvén magát arra, tehát Dobsinán „repetálta“ a syntaxist. 1811 és 1812-ben a retorikában, 1813-ban pedig prímában haladt Sajógömörön. Majd Lőcsére ment mint II. éves primarus s itt 2 évet töltött. A II. examen után Rubinban nevelő lett Kubinyi Károlynál. 1817-ben Csetnekre választották meg tanítóul, hol 3 évig működött, mely idő alatt több és legszebb jövedelmű egyházaktól kapott meghívást, mint Nagyszlabos, Kövi, Tótcsaba, Oroszháza; de, mint nőtlen és „kevéssel beérő“, inkább eklézsiája bizalmával — melyet teljességében birt — elégedett meg s a meghívást megköszönte. Végre „megkisértetett“ a nyíregyházi eklézsiától is és a meghívást érett megfontolás után, több jóakarói tanácsára elfogadta. Életének hatékonyabb szakait is említi ez önéletrajz, melyekből — jellemző szavainak hű visszaadásával — közlöm az alábbi részeket. 10 éves korában gyámtalan árvaságra jutott, 13 éves korában már instruktor lett, majd 15 éves korában mint első primanus először prédikált Sajógömörön magyarul. 19 éves korában köztanító lett Csetneken s 22 éves volt, midőn Nyíregyházára került. Csekély kiképeztetését tanítóin kívül szegénységének — mely dolgozni és igazat követni tanította, — továbbá Schulek Gáspárnak köszönti, ki a „magányban tanulni vágyat“ fölébresztette benne... 1833-ban Tregjár javaslatára határoztatott el, hogy a konfirmációhoz járuló iskolások magyar nyelven is oktattassanak és pedig husvét előtt. A magyar nyéki konfirmáció tehát ez évtől veszi kezdetét Nyíregyházán. Kezdetben a tótajkú növendékek
