Evangélikus Népiskola, 1917

1917 / 9-10. szám - S. E.: A nyíregyházi evang. iskolák története

125 —

szobát, egy hideg és egy meleg konyhát, kamrát, pincét foglalt magában s melléképületei: istálló, szobaszin, ól, tyúkketrec, két árnyékszék, — mely mögött házi kert terült el; az egész telek területe pedig 1354’53n m. volt. Az 1542. számú helyiségei: tanterem, 2 szoba, konyha, cselédszoba, kamra, pince s mellék- épületei : istálló, szin, ól, árnyékszék voltak. A telek területe pedig 1075D m. volt. Mind a két épület kezdetben náddal, 1830-ban és 1852-ben zsindellyel lett befedve per 90.000 frt.-ért. Ez épületek biztosítva voltak s még jókarban találtattak 1878. évben, Czékus István püspök canonica visitaíioja alkalmával.

Nézzük most az iskola tanítóit.

1789-ben Mihóky Mátyás jött ide s 3 évi működés után ismét változtatta helyét.

1792-ben Jurányi Ádám jött s tanította a leányokat 1820-ig. Tanoncainak száma mindvégig nagy, így 1804-ben Nikolay Sámuel superintendens, az első, püspöki látogatása alkalmával 272 volt. E nagy létszám mellett is, hogy milyen szép és milyen életre kiható eredményt ért el, igazolja Nagy Sámuel tanító, az egyház és iskolai élet története egykori feljegyzőjének ama sokat jelentő megjegyzése is, hogy még ma is — t. i. a megjegyzés Írásakor — „életben vannak némely egykorú nők, kik hálásan tanúskodnak e derék tanítónak szerénységéről, szorgalmáról, ügyességéről, szorgalmáról, ügyességéről, kivált a női erkölcsösség, illedelmesség és a biblia olvasásában való kedv és buzgóság előmozdításáról.“ Az iskola falán kívül is szeretetet, megbecsülést nyert nyájas és békés természetével. Hasznos tevékenységet fejtett ki a társadalmi életben is. A Schmal-féle protokulumba „számtalan íveket“ írt s 5 kötet kitünően kidolgozott természetrajzi tudományos munkát hagyott hátra kéziratban.

Jurányi idejében, 1800—1820-ig az egyháznak nem volt jegyzőkönyve, Így az egyházi és iskolai események Schmal Sámuel vezette „Egyházkönyv“-ben és a „Történet könyv“-ben lettek megörökítve. Ez utóbbiból tudjuk az érdekes intézkedést, hogy 1807-ben az iskolák részére szükséges vizet ökrös szekerekkel szállították. E költséges intézkedés azonban 1 év múlva megszűnt.

Jurányi autobiografiája latin nyelven íródott. E szerint Pár- nicza árvamegyei kisközségben született s 14 éves korában a neczpáli — akkor híres —• latin iskolába került. 4 év múlva Dobsinára ment a német nyelvet elsajátítandó, mig a magyar