Evangélikus Népiskola, 1917
1917 / 9-10. szám - Stoll Ernő: Tanítók feladata a gyermekvédelem és patronázs szolgálatában
119 — kirabolt, lerombolt fészekért siránkozó madár nyugtalan repkedése, a kelepcék, tőrök, hálók fogoly-állatainak kínos vergődései, az állatkínzások különféle nemei s a szenvedő állatok jajainak változatos skálái: mind kedvesek és keresettek az apró Nérók előtt. De miért kínozza a gyermek a kártevő avagy az előtte hasznosaknak még el nem ismert élő lényeket ? Már a kérdésben rejlik az egyik felelet: gazdasági okból is. A légy a cholera, tífusz stb. járványos betegségek okozója, tehát az egoistikus felfogás szerint: halál fejükre. A gazdasági körülmények indítják tehát az emberiséget az irtó munkára azóta, mióta földmivelő lett az ember. Mert a gyűjtőgazdaságban élő vad-, a halász-vadász és állattenyésztő népnek gazdasági érdekei nem kívánták a pusztításokat a fejlődése fokozatain, mintahogy a vadságban élő, avagy a nomád életet élő mostani népeknél sem találjuk a kártevők pusztítását. Miután e pusztítás a növényvilágra is kiterjed, még jobban feltűnik az irtás világos célzata Mert úgy tudom, hogy a zulukaffereknél nem dobolja ki a község kisbirája, hogy a szerb-töviseket irtani senkisem mulassza el, ha csak nem akar bűntettetni. A másik feleletet az öröklődés és a szokás is adja. A gyermekben öröklődés folytán megrögződött mindazon kártevők ellen való pusztítási vágy, melyek a gazdasági viszonyokat károsan befolyásolják. A dívó szokás pedig e vágyat előnyösen befolyásolja. így lett tehát a gazdasági viszony oly ösztönök és érzelmek kiváltója, melyek más körülmények közt sohasem fejlődhettek volna. A pusztítás a mai gazdasági viszonyaink és felfogásunk szerint, hasznos; de a gyermeki léleknek, az atavisztikus hajlamok elnyomási törekvésének káros és káros is lesz mindaddig, mig hasonló gazdasági körülmények uralják az emberiséget s ily ösztönszerü cselekvések rögződnek meg öröklés folytán a gyermekben. A fejlettebb tudomány, mely más gazdasági helyzetet fog teremteni s a káros lényeket csirájukban tudja majd megölni a kínzás eszköze, a kínlódás szemlélése nélkül: nemcsak a gazdasági, hanem a lelki élet káros hatásait is meg fogja szüntetni s új morál-parancsot ád. A neveléssel lehet ugyan odahatni, hogy a kínzás, a vivi- sectió — melynek a gyermek nagy barátja — ne legyen a köz
