Evangélikus Népiskola, 1916

1916 / 1-2. szám - Alexy Lajos: Az Evang. Tanárok és Tanítók Orsz. Egyesületének 1915. nov. 11-én tartott választmányi gyűlése

5 indokolt a kivételes eljárás a két-három tanítős iskolák tanítóságánál, vagyis a szakosztályunk által kért módon: a kisebb egyházközségek mindkét tanítója hivatalból tagja az egyháztanácsnak, hogy címet is adjunk neki: egyik, mint az iskola vezető-tanítója, a másik mint egyházi jegyző, vagy a gondnoki pénztár ellenőre.

6. Hasson ezért oda Választmányunk, hogy legalább oda módosuljon a zsinati javaslatban a 71-ik §: „hogy ahol két férfitanító van — s a legtöbb falusi iskoláknál úgy is ez az állapot — (vagy legföljebb két férfi és egy nőtanító) ott mind a két tanító tagja hivatalból az egyháztanácsnak. Azután a több tanítós iskolákban pedig minden 10 tanító után még egy saját kebeléből választott tagját ktíldhesse ki a maga képviseletére az Egyháztanácsba a tantestület: Tehát tiz tanerős iskolából a hivatalban legieősebb tanító, továbbá a vezető (igazgató) tanító és a tantestület kiküldöttje nyernének helyet az Egyháztanácsban, a húsz tanerős iskolából két kiküldött, tehát 4, stb.

7. Hasson oda választmányunk, hogy ezenfelül a 71. §-ból az a sok panaszra okot adó elasztikus meghatározás: „akit a helyi szokás kijelöl!“ a tanítókra vonatkozólag feltétlenül töröltessék. És helyébe ez jöjjön: A két tanítós iskolánál mindkét tanító tagja hivatalból az Egyháztanácsnak, — három és több tanítós iskolánál: a vezető (igazgató) tanító és a hivatalában legidősebb tanító és ezenfelül minden 10 tanító után még egy, a tantestület kebeléből kiküldött tanító tagja az Egyháztanácsnak.

Ismételten és hangsúlyozottan kéri az Evang. Tanítóság Orsz. Egyesületünk nagyérdemű Elnökét és az egész Választmányt, különösen annak zsinati tagjait, hogy tegyék magukévá Szakosztályunk ezen feljajdulását a panaszolt régi 50. § új 71. §, igazi szégyen-paragrfusnak megváltoztatására, amelyet csak a régi bizalmatlanság tarthat fönn továbbra is és amelyet csak ez a régi bizalmatlanság juttatott ismét a Tudós Jogügyi Bizottság zsinati javaslatába. Ennek a paragrafusnak változatlan meghagyása meg- örökiti és fokozni fogja a tanítóságban az eddig is fájón érzett mellőzés, lekicsinylés keserűségét és azt a végleg elkedvetlenítő tudatot, hogy az alkotmányozó zsinatnak egyházépítő munkásságát a tanítóság által kért legközvetlenebb munkamezőn: a z egyháztanácsban sem kívánja igénybe venni egyházegyetemünk.

Szigorú jogászi felfogás nem lehet elbírálója ennek a kérdésnek, mert nemcsak arról van szó, hogy jogilag lehetséges-e a tanítóságnak nagyobb arányú képviselete az egyháztanácsban, mint az egyház híveinek. Ugyanis az egyháztanácsban folyik le az egyházközség belső életének minden irányítása, anyagi és szellemi jólétének megbeszélése, hogyan lehessen ebből kizárni