Evangélikus Népiskola, 1916
1916 / 15. szám - Tárca
— 205 Piroska. ..*) Annyuskának megint, Mért hull arcán könnye? Ma ismét bánatos, Halvány az axcszine! Talán a papával, „Azoka rosszul bánnak ? Vagy tán levelet nem írhat a mamának? Ne kérdezd Piroskám, Hiszen úgyis látod: Borongó az idő, Szórja a villámot. A múlt éjjel láttam Álmomban papádat; Mosolyogva nyújtott Egy szép rózsaszálat. Vagy tán a zord idő Letört néhány rózsát? Vagy a piciny Kálmán Eltépte irkáját? Rózsáim nyílnak, Sőt oly szépen nőnek... Gyakran könny harmattal Öntözgetem őket... Tán megint nem jó hirt Hozott az újságunk ? Vagy tán postás bácsi Régen volt minálunk? Az újságot lányom, Jobb nem is olvasni: Mert abban a valót Nem szokták megírni... Imádkozz csak lányom Ne lásd szemem könnyét Szivdobogva várom, Apusod levelét... BODA BÉLA. *) Szerző a kórházban irta e hangulatos költeményt kedves barátjának az orosz fogságban levő Németh Kálmán rigácsi tanító kis leánykájára gondolva.
