Evangélikus Népiskola, 1914
1914 / 10. szám - A vallástan kiküszöbölése
— 222 családi akarattal szemben mi kívánni valójuk van a mozgalom híveinek, mint ezen nagy család által alkalmazott és akaratuk alá rendelt tényezőknek? Vagy talán mi tanítók, bárhol és tárlói által alkalmaztassunk is, épen seggel nem alár ndelt tényez, i vagyunk a nagy köznek és képviselőinek és vájjon csak tőlünk függ-e, kizárólag bennünket illet-e határozni, dönteni afölött, mit kell tanítani és miként kell nevelni ? Nyilatkozzanak meg őszintén, vájjon eredetileg is a tanító határozta meg a Család nevelő jogát avagy a család alkalmazta a tanítót? A tanító határozta-e meg a tanítónak, hogy mit akar tanítani, avagy a család, hogy mire tanítsa gyermekét? Nyilatkozzanak. meg, vájjon a társadalommal, a családdal, a sok-sok család összeségével: az. egyházzal, az állammal széniben tulajdon- képen, kik és mik vagyunk? Hogy értelmezek a szók a tartalmat: a nemzet napszámosai, mikor ott, ahol napszámos van, gazdát, urat is kell tudni és rendelkezéseit is el kell ismerni! Ki a vallástannal az iskolából! Talán azért, hogy a polgári erkölcstan jobb erkölcsű embereket neve], minő az Istenben való hit. Mert hát a szabadgotidolkodás fényes sugara által megvilágosodott koponyák bölcseleté szerint mi legyen a hit más, mint egy szemenszedett ház igságokból összetákolt babonaság, amelynek az élén az Isten fogalma \ an, a.mely fog; 11 o m a z o nba n ér thete ti en. És ha úgy lenne? De hát a polgári erkölcstan talaj donképen miből merítette tartalmát, mondjuk igazi erkölcsi é.tékát, talán azon egykori, avagy jelenkori társadalmi életből, amelyeknek Istenük egyáltalán nem volt és nincs? At g n k Inam, lioay e felvetett kérdésre igenlőleg aligha mernének telelni az istentagadó, a hitet magánügynek tekintő szabadgondolkodó bölcsek. Lássák, az a polgári erkölcstan is a lelkiismeret bázisára van fektetve, mert hisz anélkül semmi néven nevezendő erkölcsi tétel, felelősség nem képzelhető el. Miért is az,t kérdem én: vájjon könnyebben meghatározható fogalom-e a lelkiismeret fogalma, mint az Istené, amelyből tulajdonképen a lelkiismeret fogalma, öntudata, félelem, megnyugvás érzete ered ?' Babona! Azt ugyan könnyű kimondani és úgy hevenyészve /megállapítani, hogy a hit nem egyéb, mint babonaság, miért is a hittan tanítása butítás. És ha úgy lenne (de persze, hogy nem az), felvetem azt a kérdést is, vájjon akkor mire vezethető vissza az a tény, hogy művelt, okosnak, ‘tudósnak, isten
