Evangélikus Népiskola, 1913

1913 / 1. szám - A protestantizmus hivatása

13

— Mert gondtalan, fényes magasba Mélyben síró jaj nem hatol El sem hiszik víg dőzsölésben,

Hogy van keserv is valahol.

És most, amit tudván se tudtam,

A nagy titkot megértem én:

Hogy a nyomorral együtt érezz,

Szólhass a kínnak gyermekéhez:

Ezért lettél koldus-szegény,

O, áldott Jézus Krisztusom !

Szalay Mihály.

A protestantizmus hivatása*)

Zsilinszky Mihály, a magyar evangélikus világ egyik vezérfia, egy nem régen megjelent müvében a protestantizmus mai állapotát Kölcsey Ferenc ezen szavaival jellemzi:

Más faj állott a kidőlt helyére,

Gyönge fővel, romlott szívtelen;

A dicső nép, mely tanult izzadni,

S izzadás közt hősi bért aratni,

Névben él csak, többé nincs jelen.“

Ezen minden esetre súlyos Ítélet egy, az egyház hü szolgálatában'eltöltött élet gazdag tapasztalatai után szól hozzánk: s talán elég okul szolgál arra, hogy egyszer kivételképen, s épen ma protestáns voltunk és rendeltetésünk felől kissé eígondol- kodjnnk.

1. A hit. Nos, vájjon hát hogy vagyunk a vallás alapjával, a hittel ?

Banális, sőt nevetséges egy kérdés. De minek is 2Ö-ik századbeli embertől ilyesmit kérdezni ?

Hit, vallás, remény, szeretet. Isten. Krisztus: ki gondol ma ezekkel? — Ott pihennek szegények a könyvtárak hűs polcán;

*) Szerző felolvasta a nyíregyházi ev. tcmplooiegyesiilet Vallásos estélyéti.

Szerit.