Evangélikus Népiskola, 1913

1913 / 6. szám - Miről is van szó mostanában?

125 század óta működöm gyönge munkásként ezen szép, de rögös pályán, csak csendes hallgatóként kisértem figyelemmel fizetés­rendezésünk ügyeit. Voltak ugyan pillanatok, melyek megszólásra késztettek; de ismét letettem a tollat, avatottabb kezekre bizva ügyünk ecsetelését. Azonban most, midőn helyzetünk nagyon is aggodalmas, megszólamlok én is csendes falusi magányomban. Napról-napra olvassuk a napilapokban, hogy a tanítóegyesü­letek választmányai nagy elkeseredéssel foglalkoznak az új tanítói fizetésrendezési javaslattal. S méltán. Sok sérelem van benne, melyeknek felsorolásába nem bocsátkozom; mert a napilapok olvasója eléggé tudomást szerezhetett róluk. Elvitázhatatlan szo­morú a helyzetünk. S a megnyugtatás csak ennyi: Teleszky pénzügyminiszter Őnagyméltósága kijelentette, hogy Zichy János gróffal való együttes megállapodás után elmentek addig a határig, meddig az ország anyagi helyzetének veszedelme nélkül elme­hettek s Zichy János gróf csodálkozik, hogy a tanítók még min­dig nincsenek megelégedve, pedig ő mindent megtett, hogy mind azt megadja, amit az ország a jelen körülmények közt megadhat. Én ugyan egy cseppet sem csodálkozom, hogy a tanítók nincsenek megelégedve. Ugyan nem tagadhatjuk, hogy a tanítók helyzete javult; de egyszersmind nem tagadhatjuk azt sem, s nem pedig csak azok, kik a tanítók szemüvegén át nézik a dol­gokat, hanem mindnyájan, hogy a mennyivel javult a helyzet, annál jobban ulólérte nyomait a mostani nehéz viszonyok közt a megélhetés s gyermekei taníttatásának gondja. Előttem fek­szik az „Evang. Népiskola“ ez évi 4-ik száma. Olvasom belőle az egyik szomszéd kartársam, ki magát zöld gyereknek nevezi, pedig derék fiatal tanító, évi bevételeit s kiadásait. Az évi zárlat alkalmával nem marad egy fillér sem, pedig solid életet él, nem költekező, sőt cselédet sem tart. Kérdem már most, miből fedezné, ha volnának taníttatandó gyermekei, a taníttatási költségeket? Kedves szomszéd kollegám még megél valahogyan, mert van magán vagyona. Miből éljen az, kinek nincs magán vagyona? Tényleg nehéz s szomorú a helyzet. Vannak azonban még szomorúbb helyzetben levő falusi tanítók. Kiknek esetleg papíron megvan a nagyobb fize­tése ; de tényleg nincs meg. Egy régebbi javadalmi jegyzőkönyv szerint az én összfize- tésem 962 korona, többnyire szántóföldek haszonélvezetében és terményekben.

Next

/
Thumbnails
Contents