Evangélikus Népiskola, 1910
1910 / 2. szám - Nevelési tényezők a családon és iskolán kívül
58 párthoz ezek a krajcáros lapok csatlakoznak, az fog a népnél legelőbb rokonszenvre találni, Községembe néhány száz példányban jön a „Friss Újság,“ mely a mostani politikai válságban a Justh-pártot támogatja Egy szép napon arra ébredt Kossuth párti képviselőnk, hogy kerületé nek központi választói bizalmatlanságot szavaztak neki. Mikor a „Friss Újság“ aztán még e hirt is hozta, azonnal megalakították a pártot, így készül faluhelyen a politika. A hirlapok útján terjednek a szocialismus elvei is. Ezeknek félre magyarázása és meg nem értése szüli munkás körökben az általános elégedetlenséget, mely ma-holnap osztályharcra vezet. A harc még kisebb baj volna, sokkal nagyobb a vele járó kosmopolitanismus elve, melyet Marx e szavakba foglal; „A proletarismusnak nincs hazája.“ Vagyis ; ott a haza, hol kenyér van. Ilyeneket hirdetve lerombolják a legszentebb érzelmet, a hazaszeretet érzelmét. A szocialista sajtó terjeszti az atheismust istentagadást is. így szaporodik naponként a fele- kezetnélküliek száma. A hírlapokon kívül a röpiratok használata is mindjobban lesz igénybe véve. Hogy ezekkel is nagy hatást lehet kifejteni, utalok az ausztriai „Los von Rom“ és „Alldeutsch* röpiratokra. Előbbi ered- ménye a megerősödött protestáns egyház, utóbbi megteremtette a parlamentben az „alldeutsch“ pártot. E röpiratokban nemes célokért szálltak síkra; egyházért és a német faj jövőjéért. Ki-ne ismerne azonban olyant is, mely egyház és haza ellen izgat? Két évvel ezelőtt a „Deutsch-ungarischer Katechismus“ hazafias németjeinket a magyar állam és nemzet ellen akarta izgatni. Bár nem sikerült, németjeink lelki nyugalmát bizonyára megzavarta. Népünk olvasmánya végre újságon, no még kalendáriumon kívül a „regény,“ melyet nem annyira boltokban, mint inkább vásárban kínálnak énekszóval. Hogy ezek is mily történeteket mesélnek el fölösleges leírni. Országszerte megindult ugyan a harc a pornográfia ellen, diadalra azonban nem fogjuk vinni soha ! Halad a világ s kissé szabadabban gondolkodunk ma már egy-egy mű felett, különösen ha irodalmi értéke van. Ismeretes mindenki előtt a „Szanin“ ügye. Természetes, hogy tanulatlan ember ilyenekben nem az irodalmi értékét fogja látni és keresni, hanem a már egyszer említett csik- landósságot. Mindezen példák a sajtó erkölcsrontó hatását mutatják. Nordan az ő „Társadalmi hazugságok* (Weltlügen) c. könyvében a legnagyobb hazugságnak a sajtót mondja. (Presslüge.) Természetesen van a sajtó- nak jó és nemes cselekvésre indító, továbbá tanító hatása is, de ez sokkaLkisebb a rontó hatásánál. A hirlapok olvasása haszonnal is jár, mert számtalan földrajzi, néprajzi'Jés történelmi ismeretet nyújt. Úgyszintén művészeti alkotáso kát és technikai vívmányokat is ismertet. Mindezen ismeretek azonban csak akkor válnak népünk sze lemi kincsévé, ha szakavatott ember,
