Evangélikus Népiskola, 1910

1910 / 1. szám - Dr. Leszner Rudolf: A gyümölcsről

A köves mag. azaz a cseresznye, meggy, szilva, barack magja, nem enni való; gyomrunkban, beleinkben ellenséges indulatú anyag­ként hat. Csak a sárga barack magjának bélé mehet köpesztve nya­lánkság számba, ha édes; ha keserű, attól is óvakodnunk kell, mert, hasonlóan a keserű mandolához, kéksav-mérget tartalmaz. Különben minden gyümölcsmag, ha elültetni nem szándékunk, mint emészthetet­len és bajt okozható, eldobni, kivetni való ; még a szőlő, alma és körte magjától is legjobb gyomrunkat megkímélni. Az ellen nem tehető kifogás, hogy a gyermek hámozatlan eszi az almát, körtét, vagy akár külön a héját. Ha a cseresznyét, meggyet, szilvát, sárga barackot mintegy magától értődőleg héjával együtt eszi, nem lehet ellenvetésünk az ellen, hogy ugyanazt teszi az almával, körtével, s annál kevésbbé ellenezhetjük, miután, mit az alma és körte héjából megemészt, hasznára van. De ahhoz, hogy héjastól ehesse az almát, körtét, azt a föltételt kell szabnunk, hogy tisztára legyen mosva, vagy tiszta ruhával jól megtörülve. Ugyanazt követeljük a cseresznyét, meggyet, szilvát, sárga barackot illetőleg. A szőlőt meg már permete­zésétől rá ragadt rézgálic miatt áztassuk kellően, mielőtt elfogyasztjuk sőt hamva miatt is, mely, legyen bármilyen szép a szemnek, láthatat­lan piszkot és féregpetéket rejtegethet. Azonban csak sima héjú gyü­mölcs tisztítható kielégítően. Az olyan, melynek nem sima a héja, mint az őszi baracké, mindenesetre hámozva költendő el. Kényes gyomru és gyengélkedő, még inkább a beteg, ha csak lehet, ne egye máskint a gyümölcsöt, még a szőlőt sem, mint héja nélkül, s nyersen csak a lágy husu gyümölcsöt, a keményebb húsút mindig puhára párolva. A bogyós gyümölcsöt, mint a szamócát, málnát, ribiszkét, áfonyát, egrest, szedret, szintén csakis tisztára mosva együk, vagy, ha tiszta kézzel szedték tiszta edénybe, legalább válogatva. A kemény héjú gyümölcsöt — a diót, mogyorót, mondoiát, gesz* tényét — ne törjük föl fogainkkal. Ezek épségét amúgyis nagynehezen óvhatjuk meg. Férges gyümölcs, ha fertőzött része teljesen ki nem irtható* mint a rothadt gyümölcs is, már utálatosságánál fogva nem lehet táplálékunk. Az éretlen gyümölcs, a vackorhoz hasonlóan, fanyar és savanyú a sok benne foglalt növényi sav, nevezetesen a csersavtól, azonkívül emészthetetlen a sok cellulózétól. Ez anyagok okozzák az éretlen gyü­mölcs evését követő gyomor- és bélhurutot. De az nem áll, hogy a hideglelés bármilyen okozatos összefüggésben állana az éretlen gyümölcs­csel. Csak annyi engedhető meg, hogy az éretlen gyümölcstől gyöngí­tett szervezetünk könnyebben betegszik meg valami fertőzésre. A befőtt gyümölcskonzervek nem ritkán megromlanak, azaz er­jednek, rothadnak és megpenészesednek. Ilyeneken úgy szoktak segíteni» hogy a penészes részt leszedik és azután újból fölforralják. De, ha 19

Next

/
Thumbnails
Contents