Evangélikus Népiskola, 1908

1908 / 3. szám - Hetvényi Lajos: Az evang. ifjúságik egyesület hivatása

87 erősnek, vagy gyengének születik. Mint mondottam,az életképes egyesület is úgy keletkezik, mint a növény. A magból sarjadó gyenge hajtás megtöri a földnek kemény rögét, látszólag önmagától hoz levelet, virá­got, majd gyümölcsöt; de mindezt az életerő műveli benne. Épen úgy pusztán alapszabálykészítéssel, taggyüjtéssel virágzó egyesületet — a mi szellemünkben, hol minden nem parancstól, kényszer alatt, ha­nem szabadságból történik, — alapítani nem lehet. Életképes magból kell annak eredni. Az evang. ifjúsági egyesületnél pedig ez nem lehet más,mint egynéhány lelkes ifjúnak saját önkéntes vállalkozása,akik meg­teremtik mindjárt kezdetben azt a szellemet, kijelölik a határozott irányt, elkészítik az utat, mely egyesületükben okvetlenül célhoz vezet. Ezek­hez jönnek mások, kik rokonszenveznek az eszmével, érzik*'szükségét a testvériség ápolásának az önművelésnek. Ha már az egyesület iránya egészséges, közszelleme kialakult, akkor van helye már a ne­mes ügy érdekében a toborzásnak is; akkor már a más jellegű egyé­niségek is könyebben asssimilálódnak s biztosítva van az egyesület­nek egysége és virágzása. Ellenkező esetben az egylet csak csinált művirág marad. — A dolog természetéből folyik, hogy az ifjúsági egyesületnek a szó korszerinti értelmében vett ifjúság tagjaiból kell állani Szép dolog az, ha mi többiek is ifjaknak érezzük még magun­kat és szívesen foglalunk helyet az ifjúsági egyesületben, de megfon­tolandó, hogy ez talán nem szoritja-e háttérbe némileg a tulajdonké- peni ifjúságnak öntevékenységét, munkakedvét, az egyesület iránti érdeklődését és szeretetét. Mert ahhoz vonzódunk igazán, amire el­mondhatjuk : ez teljesen a mienk. Véleményem szerint tehát az ifjúsági egyesület lényege szerint magáé az ifjúságé; mert csak igy lüktethet benne teljesen az eleven élet. Természetesen kivülök az egylet meg­alapítói, az ifjúsági egylet ügyét szivükön viselő és tevékeny mun­kásságot kifejtő, irányt adó egyének is mint rendes tagok szerepel­nek, munkálkodnak a virágzó evang. ifjúsági egyesületekben, ha nem is tartoznak már a tulajdonképeni ifjúság körébe, de ügyelniük kell arra, hogy az egyletuek tulajdonképeni ifjúsági színe és jellege meg­maradjon. Az ifjúi lélek nemessége, derűje, elevensége lüktessen benne. Hogy az evang. ifjúsági egyesület lényegéről, eszményi hivatásá­ról elméleti formában tiszta képet alkossunk magunknak, még az egy­leti munkásságot, beléletet kell ismertetnünk. Az evang. ifjúsági egyesület lényege és rendeltetése szerint a belmissziónak egyik legfontosabb szerve lévén első sorban is egy- házias valláserkölcsi jelleget visel magán s ebben a szellemben fejti ki az ifjúi egyéniségnek megfelelő munkásságát. Schäfer Tódor a bel- misszió egyik legalaposabb ismerője és munkása három csoportba osztja az evang. ifjúsági egyesületnek egymással harmóniában levő munkásságát. Ezek : a valláserkölcsi élet ápolása, az általános művelő­dés — és a hivatásszerű tovább képzés előmozdítása és nemes szóra­kozás, szellemi üdülés nyújtása. A keresztülvitelnek művészete azután

Next

/
Thumbnails
Contents