Evangélikus Népiskola, 1908
1908 / 1. szám - Egyesületi élet
34 szolgálnának, midőn az egyházmegyei gyűlésen megjelennek. Vagy mintha különösen a mai szociális világban nem volna kívánatos, hogy az egyház minden tanítója az egyház ügyei iránt érdeklődjék, mihez természetesen az egyház részéről minden egyes tanítónak meg kellene adni az alkalmat és módot, nem pedig annak a két kiküldöttnek és az elnöknek, vagy — mi több — még ezeknek sem. A gyűlés az eddigi szabályokban erre paragrafust nem talált, még kevésbbé a díjazásra fedezetet. Azonban a mai viszonyok közt, mikor már meghatározott külön dij nélkül senki sem tesz egy lépést a tanítónak sem; a megélhetés pedig mind nehezebbé válik, szükséges volna, hogy a tanítónak is mindennemű fáradozása meghatározott díjjal jutalmaztassák. Ezt pedig nem csak az ezután újonnan szervezendő állásokra vonatkozólag kellene keresztülvinni, hanem a már meglevőkre vonatkozólag is, hogy ez által is némileg kisebbittessék azon tátongó űr, melyet az 1907. évi XXVII. t.-c. az állami és felekezeti tanítók közt létesített, és hogy helyrepótoltassék az abbeli mulasztás, melyet ez állások szervezése alkalmával e tekintetben elkövettek. Végül d) jelenti még, hogy az egyházmegye iskolái a tanügyi-bizottság jelentése alapján megfelelőknek jelentettek, ami örvendetes tudomásul vétetett. A folyó évi kér. tanítóegyesületi gyűlésről Haiszer H. elnök számolt be. Előadja, hogy ezen első alakuló gyűlés igen inpozáns, elég szép és sikeres lefolyású volt, nemcsak a megjelentek tekintélyes számánál, hanem a szőnyegre került tárgyak és azok elintézése módjánál fogva is. Némi hiba volt az, hogy úgy a délelőtt tartott végrehajtó-bizottsági — valamint a délutáni közgyűlés is annyira más gyűlések közé volt szorítva, hogy nem volt elegendő idő minden egyes kitűzött tétel kellő megvitatására; a felterjesztett indítványok közül pedig sokat a közgyűlést előkészítő végrehajtó bizottsági ülés épen az idő rövidségére való tekintetből már előre kénytelen volt a napirendről levenni. Ezen sors érte egyletünknek a Zsedényi alapi dijak kiosztására és a tanítói terménybeli fizetéseknek és a különféle szolgálmányoknak készpénzzé való átváltoztatása tárgyában felterjesztett indítványainkat is, mely utóbbit pedig egyházmegyei közgyűlésünk is mint időszerűt pártolólag határozta felterjeszteni a felsőbb egyházi hatósághoz. Előadja továbbá, hogy a kerületi gyűlési tagsági dij 1 koronában állapíttatott meg és hogy a közgyűlés megalakította a kerületi tanítói segélyegyletet, kimondván, hogy ennek is minden egyes tanító tagja egy korona évi tagsági dij mellett. Gyűlésünk helyeslőleg tudomásúl vette e határozatokat és azonnal intézkedett a kér. tanítóegyleti tagsági díjnak folyó évi december 31-ig, — a segélyegyleti tagdíjnak pedig 1908. évi január 1-től kezdve való rendes befizetéséről. Ezután felemlítette elnök, hogy a jövő évi egyházkerületi gyűlésre küldendő tanítóképviselők a mi egyházmegyénk kebeléből fognak meg
