Evangélikus Népiskola, 1907

1907 / 3. szám - Krug Lajos: A szociálizmus és az egyház védekezése annak túltengése ellen

70 befolyásolt, de sajna nagyon kisded csapatját; hogy erkölcsi világrend erkölcsi alap nélkül még sen képzelhető. Csakhogy ezen kényszersugallta beismerésükben még egy lépést kellett volna előre ténniők s ettől visszariadtak. Mert mi lenne akkor az általuk kigunyolt, üldözött vallás­ból mely talán mégis csak egy'k legfontosabb eszköze az erkölcsi neve. lésnek ! Ez tehát programmjuknak egyik fájós Achilles sarka s nem is szeretik, ha az ember kutató kézzel rátapogat. Egy másik csoport is számol azzal a tétellel, hogy az állam alap­köve az egoizmus, de az önérdekek összeütközését azzal kerülné ki, hogy mindekinek a képeségeinek és hajlamainak megfelelő külön külön cselekvési szférát jelölne meg. Bármiként vélekedjenek azonban, egy dolog megdönthetetlen, az t. i. hogy a vallásnélküli, tehát képzelhetetlen, pőre szociális erkölcsnek túlbecsülése époly alapjában elhibázott eszmeka­nyarodás mint Tompson, Lassalle, Marx és Rodbertus Ínycsiklandó, étvágygerjesztő nemzetgazdasági szellemi garnirungjai is! A kommunista népállam teljes szabadságot és függetlenséget jelent leendő megalkotói szemében. Mi is az a szabadság? Nem más mint az egyednek nyújtott az a képesítése, hogy maga választotta, külbefolyástól ment eszközökkel érhesse el akadálytalanul kitűzött céljait. Már most különböző céljai szerint lehet politikai, gazdasági és lehet tudomány- és vallásszabadság. A szociálizmus azonban legfőképen a gazdasági szabadság megvalósítására törekszik. Terjesztői azt hirdetik, hot>y a gazdasági szabadságot jogilag és tényleg most csak a gazdagok élvezik, míg a szegények gazdasági önrendelkezése a mai társadalmi rendszer mellett merő humbug. A rab­szolgaság és jobbágyság eltörlése után a gazdasági szabadságot misem korlátozná többé, de mivel a szegények az élet fenntartásához szükséges termelő eszközök felett nem rendelkeznek, tényleg a földbirtok és töke tulaj­donosai által nekik kegyesen nyújtott kereseti forrásokra szorulnak. Minden nyomornak, nélkülözésnek, boldogtalanságnak tehát az össze­harácsolt, aránytalan nagy fölbirtok és tőke a szülőanyja. Azért mondja Rodbertus: ,A mai személyi szabadság és függetlenség a legtöbb állam­polgárra nézve nem más, mint idegen subjektumok akaratától, idegen individuális erkölcs/ől való folytonos és teljes függés, — a nagybirtok és tőketulajdonosok önös moráljától és zsarnoki akaratától való rettegő megjuhászkodás “. Mint láttuk, a szociálizmus teljes egyenlőséget hirdet, mert esz­ményi szabadság anélkül nem is képzelhető. — A francia forradalom áital megteremtett szabadság, testvériség és egyenlőség csak torzképeit mutatta e magasztos ideáknak. A francia forradalom adta egyenlőség: az u: n. törvény előtti egyenlőség. Azért követelik Babeuf és barátjai az igazi „égalité de fait“, a nevelés, a munka és élvezetek egyenlőségét. Azóta a gazdasági egyenlőség szinte sarkalatos alaptétele lön a szoci* álizmusnak, de megvalósítása elé óriási akadályok gördülnek,

Next

/
Thumbnails
Contents