Evangélikus Népiskola, 1907
1907 / 2. szám - x–y: A halálos ítélet
36 tanítóság hallgatásának, A másik oka pedig az, hogy némelyek szerint sz egyetemes egyház Ítéletével szemben nekünk tanítóknak már szavunk sem lehet, mert ez oly magas fórum, hogy ellene apelláta sincsen. Én nem oszthatom ezt a nézetet. Mert valamint nagy embereknél legtöbb esetben leereszkedő nyájasságot tapasztalunk s azokkal sok esetben előnyösebben beszélhetünk, mint pöffeszkedni szerető apróságokkal: úgy itt is következhetik azon eshetőség, hogy az országos evang. tanítóság, sérelmei hangoztatása által, mindnyájunk örömére, esetleg meghallgattatásra talál. Tehát én azt mondom, ne hallgassuk el keserveinket, hanem tárjuk fel szivünk titkos fájdalmát és mondjuk ki nyiltan, hogy az orsz. ev. tanítóság áz eyyhüzegyelem Ítéletét nem megnyugvással, hanem mély fájdalom és megrendüléssel vette tudomásul. Fájdalommal azért, mert valamennyi többi felekezet tanítóságának is van országos egyesülete, csak nekünk nem lehet; megrendüléssel azért, mert az egyház egyetem ítélete kimondásával az ev. tanítóságról a megbizhatlanság bizonyítványát állította ki. És váljon adott-e erre az egyetemes egyház tanítósága valaha okot ? Szerintem soha ! És ha a lesújtó Ítélet mégis meghozatott, úgy világos, hogy az csakis tévedésen alapult. Azok az okok pedig, melyek alapján az Ítélet hozatott szintén nem állhatják meg helyüket. Mert elsőben is mit látunk? Az egyházegyetem az országos ev. tanítóság kérelmét és alapszabályait a jogi bizottságnak adta át véleményezés végett. Tehát a dolog elbírálásánál első sorban a jogi szempontokat tekintette irányadóul. Megpecsételte ezt azzal, hogy az egyházegyetem ügyésze által terjesztette be magának a véleményezést- Ez olybá tűnik fel, mintha az egyházegyetem s annak tanítósága között valami vitális, pörös ügy fejlődött volna ki. mely közül a jogot, az igazságot a beadványokból kellene kihámozni. Pedig dehogy akarunk mi az egyházegyetemmel porolni ; nem is volna értelme. Es ha az egyetemes egyház mégis ezen hiszemben volt, akkor nagyon tévedett, mert mi tőle nem követeltünk, hanem csak leértünké bizonyítja ezt az is, hogy az alapszabályok benyújtása kérvény melléklésével történt. De ha el is fogadjuk irányadóul a jogi szempontot, még ebből a szempontból sem állhat meg az egyházegyetem Ítélete Mert szabad egyházban és szabad államban — amilyen a mienk is — a fennálló törvények, tehát a fennálló jog szerint minden oly egyesülés lehetséges, melynek alapszabályokban körvonalozott célja sem az egyház, sem az állam érdekével nem ellenkezik. Az ilyen egyesülést jog szerint még kérni sem kell, hanem csak egyszerűen bejelenteni, az alapszabályok melléklésével, melyekből kitűnik, van-e azokban egyház, illetve államellenes cél. Ha nincs, akkor törvényeink szerint az egyesülés útjába mi sem állhat; azt jog szerint, akarva-nemakarva, meg kell engedni. Ha pedig abban valamely kifogás alá eső pont volna, még akkor sem dobható az jog szerint tetjesen félre, hanem csag megfelelő pótlás
