Evangélikus Népiskola, 1907
1907 / 1. szám - Beyer Teophil: A nevelési eszmény Luthernek "A keresztyén ember szabadságáról" című irata alapján
18 is kell, hogy nekem szolgáljon és üdvösségemre váljék. Abban van a mi igen fenséges, tisztes méltóságunk és igazi mindenható uraságunk, lelki királyságunk, hogy nincs jó avagy rósz dolog, ami nekem javamra ne válnék, ha hiszek és hogy nekem semmire sincsen szükségem ; ellenkezőleg az én hitem nekem mindenekre elégséges. íme ily drága jó a keresztyén ember szabadsága és hatalma.“ (333. 1.) A keresztyén ember vitézségét szenvedés- és keresztviselésben mutatja ki. És vájjon ki vonhatná kétségke azt, hogy az igaz szabadságnak és a szabadságban való uralkodásnak legfőbb ténykedése az, ha a keresztyén ember Istennek gyakran viszontagságos vezetése előtt szabad elhatározással, mint Istennek jó és kegyelmes akarata előtt alázattal meghajlik? Szükségét látom annak, hogy Luther iratának gondolatmenetétől itt egy pillanatra eltérjek. Luther szabadságban megnyilatkozó királyi hatalom dicsőségének csak tetőpontját emeli ki, anélkül hogy ténykedésének gazdagságát az egyes fokozatokon csak egy szóval is megemlítené. Ez onnan van, hogy ő ebben az iratában lehetőleg mindent a vallás- erkölcsi élet központjára vonatkoztat. De téves utón járnánk, ha azt hinnők, hogy Luther a keresztyén ember szabadságánák hatalmát csakis a lemondásnak s a szenvedésnek utján látja megvalósulni, ő inkább a szenvedéseken való érvényesülését azért tekinti oly fontosnak, mert ez által válik be igazán az, hogy a keresztyén ember uralma még a látszólag legellenmondásosabbat is képes hatalma alá vonni, hogy még a legellentétesebb felett is győzedelmeskedik. Ő tehát ezzel nem kíván a való, reális életviszonyok között ellentétet felidézni, hanem csak a tényleges ellentéteket, melyek látszólag a szabad személyes cselekvés és az emberi szabadságtól teljesen független s vele ellentétben álló szenvedések között fennállanak, mint a keresztyén ember szabadsága által kiegyeztetett ellentéteket kívánja tudatra emelni. A hit általi közösség Istennel a keresztyén embert még arra is képessé teszi, hogy szabadságát, mint királyi uralmát még a szenvedésekben és halálban megnyilatkozó testi megkötöttség dacára és ellenében is érvényesítse. Természetszerű, hogy akkor az ember szabadságával kevésbbé ellenkező, emberi hivatásával adott természetes működési tér, a természeti viszonyok tere alá van rendelve az ő hatalmának. A napjainkban oly élesen hangoztatott ellentét hit és tudomány között a hit lényegében, amint azt Luther értelmezi, nem leli magyaráza tát, ez az ellentét csak egy a hitet nem ismerő tudományosság oktalan feltevése. A hitbeli meggyőződés, amint fent vázoltuk, a keresztyén szabadság érvényesítésének terét az emberi ismeretek- és tehetségeknek legtágabb körére terjeszti ki. A keresztyénnek a tudományokan és művészetekben a kereskedelem és ipar terén megvalósuló • igaz emberi miveltségnek elsajátításához joga van. így Luther irata a keresztyén ember királyi hatalmáról szólva látókörünket kiterjeszti mindama nagy és szép alkotásokra, amelyekkel a míveltség
