Evangélikus Népiskola, 1907

1907 / 7-8. szám - Egyesületi élet

203

Felolvassa esperes úrnak a Maróthy-féle ösztöndíjra vonatkozó levelét, melyben az alapítónak azon óhaját közli, hogy mivel a kőszegi leányiskolában e tanévben kemenesaljai tanitó leánya nem tanúit ajánljon a közgyűlés más egyházmegyei tanítók leányai közűi. A közgyűlés Wölfel Gyula, szepetnekí tanitó leányát ajánlotta.

Ismerteti Sass István felhívását, amelyben az egyházkerületi tanítóegyesület közgyűlésének előkészítésére hívja fel az egyesületeket.

Ennek kapcsán Ludván János alelnök felolvassa a Krúg Lajos által szerkesztett tanácskozási ügyrendet.

Oswald Sándor indítványozza, hogy a 26. pont 2. bekezdése változtassák meg olyan módon, hogy egy tag ugyanazon tárgyhoz többször is szólhat, de hogy ez visszaélés, vagy huza-vona kútforrása ne legyen, csak az esetben, ha erre az engedélyt a közgyűlés egyszerű többsége megadja.

A közgyűlés ehez képest a jelzett helyet a következőleg módosítja:

A tárgyhoz egyszerre és egyszer csak egy tag szólhat, a többszöri felszólalás jogát a tagok egyszerű többsége adhatja meg, de a zárószó mindig az előadóé.

(A különben nagyon jól szerkesztett ügyrendnek szerintem van még egy hiányos pontja, ez a 25., mely az interpellációkról szól. E szerint az elnök a választ később adhatja meg. Mikor van az a később? Legkevesebb 2 év múlva. Ki fog interpellálni, ha tudja, hogy a választ 2—4 sőt esetleg 6 év múlva kapja meg ? Módosítani kellene úgy, hogy ha később is, de a következő rendes közgyűlésen feltétlenül. Még helyesebb lenne szerintem, ha az interpelláló Írásban is benyújtaná interpellációját, s ha az elnök nem adhatja meg rögtön a választ, úgy fél év alatt magának az interpellálnak Írásban, vagy ha nagyobb horderejű a kérdés, az egyesület hivatalos lapjában. A legközelebbi rendes közgyűlés azután szavazhatna a válasz el- vagy.el nem fogadása felett.)

Sass István felhívásának többi pontjával a közgyélés nem foglalkozott, illetve annak tárgyalását a kerületi tanítóegyesület közgyűlésére hagyja.

(Az új tantervnek az iskolákba való bevezetésének módozatait a már fentebb emlitett okból sem tárgyalhatta. Valószínű, hogy ugyaníly helyzetben lesz a kerületi tanító egyesület közgyűlése is, mert hiszen meg kell várni, míg az egyházkerület adja ki.

A segélyalap kérdése pedig olyan kemény dió, hogy szintén aligha boldogúl vele most. Szükebb bizottságot kell e célra kiküldeni, mely huzamosan és alaposan foglalkozzék e kérdéssel, s munkálatainak eredményéről a következő közgyűlésen számoljon be. Mert hogy ily alap megteremtése úgy, hogy életképes is legyen mily körültekintést, mily alapos tanulmányozást kíván, bizonyítja a Gyámintézet példája.

Pár szót még az .Evangélikus Népiskoládról!