Evangélikus Népiskola, 1906
1906 / 11. szám - Németh Ferenc: Néhány szó az Intéző Bizottsághoz
315 Talán hallották mélyen tisztelt Kartársaim azt a nagy lelki ébredést, a mit az Ur lelki támasztott Walesben, ahol a megtérés oly tömeges, hogy a börtönöket és csapszékeket keresztyén közjótékonysági intézetekké alakítják át, mert nincsen a régi célra szükség rájuk. A lelkek újjá ébresztésében jelentékeny része van ezen gyönyörű vallásos daloknak, a melyeket, ha megváltott lelkek zengik, a hallgatókat valóban fogva viszik az Ur elé. — Én az elmúlt évben kezdtem meg iskolámban a vallásos dalok tanítását, és gyermekeim lelkét úgy megzavarták, hogy még zsidó tanítványaim is megtanítják szüleiket arra, hogy: „Lesz még dicsőbb jövőnk nekünk, —jó lesz minden. Felhőkön túl fényt lát szemünk, — jó lesz minden. Bízva atyánk irgalmában, Jézusunknak oltalmában, az életben s a halálban, — jó lesz minden“. Igen igy, de csakis az Úr engedelmével — érhetjük, hogy : „jó lesz minden*. Hogy egy szívben nemes, lélekben erős generációt adhatunk egyházunknak. Egy bátor sereget, amely híven fogja vallani Istenét, — nem szégyenli a Krisztus evangéliomát. És a társadalmi életben is a munkának, az emberszeretetnek és az emberben a lelki tulajdonságok igazi megbecsülésének válnak bajnokaivá. Mig azonban az ily generáció nem váltja fel a jelenlegit, a mi hivatásunk nem ér véget az iskolaajtónál, hanem valójában csak azon kívül kezdődik meg. S hogy ezen, a társas életben elénk szabott feladat miben áll s hogyan oldjuk azt meg ? E kérdésekre talán a legközelebbi alkalommal megfelel majd egy olyan kartársam, aki már többször fordult a kegyelem forrásához azért, hogy a nehéz kérdésben választ és segedelmet nyerjen. — Kívánok neki hozzá az Úrtól erőt és sok áldást. Molnár Irma. Néhány szó az Intéző Bizottsághoz. Hányszor hallottuk már a panaszt, hányszor hangzott már végig a jajkiáltás siró hangja a Kárpátoktól az Adráigl Szégyene, gyalázata, lenézése a tanítóknak, hogy 600 koronát törvényileg biztosított fizetésük van; mellőzése, arcul csapása a felekezeti tanítóknak, hogy az államiaktól annyira megkülönböztetik őket, mintha azok Istennek tökéletesebb teremtményei volnának és emezek csak megtűrt alakjai volnának a tanítóságnak. A világ fejlődik, a viszonyok alakulnak, a megélhetés gondot okoz. A földmives több adót fizet, de többet is kap marhájáért, terményeiért; a kereskedő, iparos nagyobb összeget kénytelen befektetni üzletébe, de az meghozza tisztességes kamatját ; a hivatalnokok minden vonalon sokszorosan gondozottabb megélhetési viszonyok vannak; csak )
