Evangélikus Népiskola, 1906
1906 / 6-7. szám - Egyesületi élet
198 önzés, érdek, hiúság', csillogó fény gyenge bábbá teszi, fejedelmi buzogányával félretolt koronáit zörgetve megmutatja a szilárd jellemet. Ha csüggedés száll ja meg a magyart, azt zengi fülünkbe: »Erős várunk nékünk az Isten!« Ha hatalomvágy, kapzsiság pártos gyülölséget támaszt, arra int: »a haza minden előtt«. Ha testvérharc dűl, kegyességre« serkent. Ha ellenségeink erényeinkért, jogainkért fojtogatnak, kardját emelve mondja: »Ne bántsd a magyart!« Ha a viszály ördögei a vallás és haza érdekeit ellentétbe hozzák, megtanít arra, miként lehet és kell szeretni egyszerre Istent és hazát. Mert e mai nagy emléknap azt a tanulságot vési elménkbe és szivünkbe, hogy az élőhitből s az evangélium leikéből származó tiszta és igaz szabadság szelleme teremtette és védte meg az Istentől megszentelt emberi jogok alapján épült űj Magyarország fundamentumát; ez épit reá virágzó hont és ez ád a nemzetnek örök életet! Egyesületi élet. Jegyzőkönyv felvéve Beleden, 1906 május 28-án, a soproni alsó evang. egyházmegyei tanítóegyesület közgyűléséről. Jelen voltak a tagok Bakody Imre kisfaludi és Tóth Géza farádi kartársak kivételével mind. Előbbi levélben mentette ki magát távol- maradásáért, utóbbit betegsége gátolta a megjelenésben. A soproni tanár úrak levélileg mentették ki magukat. Nt. Karsay Imre egyesületi elnök megnyitó beszédében üdvözli s felkéri a tagokat, hogy a közgyűlés egyes tárgyaihoz megfontolva és tárgyilagosan szóljanak hozzá. Üdvözli egyúttal a vasi közép egyházmegyéből megjelent vendégeket, névszerinti Horeczky Gyula csánigi, Szigethy Dénes és Macher Béla répcelaki tanítókat, nemkülönben Gáspári Imre nyug. tanítót ; egyben sajnálatát fejezve ki a fölött, hogy Nosz- lopy Kristóf némethi nyug. tanítót személyesen nem üdvözölheti, ki azonban levélben mentette ki magát a meg nem jelenésért, mely levél a közgyűlés előtt fel is lett olvasva.
