Evangélikus Népiskola, 1906
1906 / 1. szám - Bándy János: Orgona-avatás Bezin
Azt mondja szent igénk: „Ő a mi Istenünk, mi az ő népe és kezének juhai vagyunk“, — tehetnénk-e hát mi másképen?! Azért ti is édes testvéreim! meg ne keményítsétek sziveteket, ha ez az orgona riadozva szélit a küzdelemre. Legyen a küzdelemben erősítőnk az a tudat, hogy van ebben egy hatig, mely ha végig zúg a szent házon, megelevenednek a múltak emlékei s beszélnek ezek a néma falak, — sőt ébredeznek apáitok ott a temető mohos sirjai alatt-------van ebben e gy ének, mellyel az ősök mentek harcra, diadalra, mely megihleti a mi szivünket is, hogy ne ismerjük egyházunk, hitünk szolgálatában a félelmet, csüggedést, — — — tudjátok-e melyik az a hang, melyik ez az ének? — — — a prot. egyházak harci riadója, győzelmi éneke: „Erős várunk nekünk az Isteni“ így fog ez a orgona hozzánk szólni kér. testvérek! Isten imádásra hiv, áldozatra buzdít, küzdelemre biztat. Ha szavát halljátok, me% ne keményítsétek sziveteket! Most pedig megbízatásom és ev. egyházunknak egyszerű szertartása szerint átadom ezt az új orgonát magsztos hivatásának, felavatom és felszentelem azt Isten dicsőségére-------— az Atyának, a Fiúnak és a Szentlélek Istennek nevében!!! Zendüljön meg most már megszentelt hangjaidon Isten dicsőségére az ének 1 Hívjad, gyüjtsed ide a megfáradtakat, hogy nyugtot tálaljának nyugtalan szivüknek, kelts lángoló lelkesedést, áldozatot a sokszor hidegülő szivekben, gyújtsd nemes tettekre a lankadó akaratot, hogy áldja, dicsérje Istent a száj, a szív és az élet! (Orgonaszó, melyből a „Jövel szentlélek Úr Isten“ dallama bontakozik ki). Te pedig örökkévaló Isten, kit az egeknek egei be nem foghatnak, kit a kisdedek szája, a madárka dala s a szélvészek bús harca egyaránt dicsér, óh fogadd el kedves ajándékul, mit ma neked nyújt hivő néped! S hogy álljon e mü sokáig, hogy szolgáljon az a te dicsőségedre s a híveknek üdvösségére; — óh jöjj, áldd és szenteld meg azt te magad. Jövel szentlélek Úr Isten! Ámen. * * * A jelenvoltakat könyekig megható, keresetlen szavakba öntött s mégis minden izében páratlan mély tudományra valló e beszéd után megszólaltak az új orgona teljes változati akkordjai, melyen Kirchner Elek győri kántor úr saját szerzeményű praeludiwmát mutatta be nagy graciósitással. Majd a helybeli tanító Nagy Lajos barátunk markolt bele a már kissé piánóbbá irányított manuálba és kezdetét vette a protestáns hymnus: „Erős várunk nekünk az Isten“ gyönyörű melódiája, melynek elhangzása után Révézz Sándor helybeli lelkész lépett a szószékre és tüzes szónoklatával folyton figyelemben tartotta a nagy közönséget,
