Evangélikus Népiskola, 1905
1905 / 2. szám - Sass István: Az új népoktatási törvényjavaslat
48 felesleges dolgot mívelnék, ha azok után még azt bizonyítgatnám^ hogy ilyen viszonyok között a verseny nem lehetséges. Van még egy más, és pedig nem kevébbé fontos dolog, amelyet szintén nem lehet és nem szabad figyelmen kívül hagyni. A felekezetek mint tudjuk, igen nagy áldozatok árán tartanak fenn képző intézeteket, és ezen javaslat rendelkezése folytán el lehetnek rá készülve, hogy az intézetükben nevelt tanítók közül épen a szorgalom és tehetségben a legkiválóbbak fogják íolyton keresni az alkalmat, hogy az államhoz bejuthassanak. Tehát a felekezetek nemcsak az állami képzőkből nem számíthatnak kiváló tehetségű tanítókra, de elvesztik még a saját neveltjeiknek is a javát. Mi célja volna ezen egyáltalában nem kívánatos helyzet megteremtésének ? Nyomást gyakorolni talán a íele- kezetekre, hogy ily utón készítessék elő a talaj az általános államosításhoz ? Minek ez ? Embri számítás szerint bármint ragaszkodjanak is a felekezetek iskolákhoz, amint az egyházias életet nap-nap után hanyatlik látjuk, a végmegoldás előbb-utóbb csak az általános állomosi- tás lehet. Egy óriási hibát elkövetett már az előző kormány, amidőn a kon- grua törvény alapján kiegészítette a papi fizetéseket, tekintet nélkül arra, hogy az illető lelkész hü polgára-e a hazának vagy pedig, amint nap-nap után láthatunk rá példákat, nyílt ellensége. Ha már ennek a szegény országnak még arra is van pénze, hogy fizetést adjon a magyar hazát és a magyar nemzetiséget megtagadó nemzetiségi papoknak, akkor százszor, de ezerszer inkább kell, hogy fizetést, és pedig tisztességes megélhetést biztositó fizetést adjon a magyar tanítói karnak, mint akiknek munkásságától függ hazánk ifjúságának magyarsága, hazaszeretete és ragaszkodása, mindenhez, ami magyar, mindenhez, ami nemzeti és mindenhez, ami ránk nézve becses. Ideális célokért küzd a javaslat. A magyar nemzeti állam kiépítése, a magyarság megerősítése, a nemzetiségek magyarrá tétele* lebeg mint legfőbb cél előtte, és mégis, amidőn ilyen magasztos eszmékért akarja felvenni a küzdelmet, elfeledi, hogy ehhez a küzdelemhez harcra kész is lelkesülni tudó hedseregre van szükége. . A javaslatnak felsorolt hil ái meg fogják bénítani annak jó és nemes intézkedéseit is, és épen azért igen kivánatos, hogy ezek ilyen alakban tövénnyé ne váljanak, mert félni lehet tőle, hogy ez is az említett 1879. évi törvény sorosára fog jutni. Az az agyon zaklatott felekezeti tanítóság előbb-utóbb öntudatra fog ébredni, és nem lesz, nem lehet köszönet abban a munkában, amelyet a törvény rideg követelése folytán meg kell tenni, el kell végezni, de amely munkához a kislelküség nem adta meg a legelső feltételt, a tisztességes megélhetést sem. Amidőn az állami tanítók fizetése rendeztetett, úgy tekintettük azt, mint az egész tanítói kar helyzete javulásának előhírnökét, s ime, csalódtunk. Ez a csalódás fáj, ez a csalódás sebeket fog hozni maga után,
