Evangélikus Népiskola, 1905

1905 / 11. szám - Tárca

343

ideálját. Valami hasonló volt e szövetség, mint mikor a protestáns kurucok oly lelkesen és szent bizalommal sereglettek a buzgó katho- likus II. Rákoczy Ferenc zászlói alá.

A nagy Zrínyi és az ő jobbkeze és bizalmasa, Wittnyédy, egész pályafutásukkal azt hirdetik nekünk, hogy az igaz magyar hazafiság a felekezeti türelmetlenséget kizárja s mint az alkotmányos szabadság egyik alapfeltételét követeli meg a lelkiismeret szabadságát és a vallási békét.

így nyer Wittnyédynk is, a soproni jegyző és prókátor, mint magasztos elvek hirdetője hazánk és egyházunk történetében kiváló jelentőséget.*)

I.

Hősünk Sárvárott született 1612-ben. Már ez a történelmi emlékek által megszentelt hely, az egykori magyar Wartburg, arra praedesti- nálta Wittnyédyt, hogy a magyar nemzeti politikának rendületlen hive s 'az édes anyanyelven magyar műveltséget terjesztő protestantizmusnak lelkes zászlóhordozója legyen.

Atyja János a Nádasdy-grófok tiszttartója, müveit vallásos ember volt. Fiát ősi protestáns szellemben nevelte, aki Sárvár, Csepreg és Sopron iskoláin kivül a külföldet is beutazta s jogi ismereteit és magasabb általános műveltségét itt szerezte.

Még csak 26 éves volt az ifjabb Wittnyédy, mikor Sopron városa öt 1638-ban magyar jegyzőnek megválasztotta évi 500 forint, akkor igen fényes fizetéssel. Ugyanazon évben Artner polgármesterrel együtt már követnek is kiküldötte a pozsonyi ors/ággyülésre. Hogy a fiatal nótárius ily korán meg tudta nyerni a soproni polgárok bizalmát, ahhoz kiváló egyéni sajátságok voltak szükségesek. Mert a német ajkú vagyonos kereskedő és iparos polgárság a máshelyről ide telepedett magyarok és különösen a nemesek iránt mindig bizalmatlan és féltékeny volt. Annál nagyobb Wittnyédy érdeme, hogy ezen előítélet ellenére is érvényesülni tudott.

De ő maga is nemes ember létére igyekezett a polgársággal lehetőleg egybeolvadni. 1640-ben Endresz János, volt soproni vagyonos pékmesternek a leányát, Zsuzsannát vette el feleségül. Lakodalmára a várostól egy 161/, lat súlyú aranyozott ezüst kelyhet kapott ajándékúl.

Fiai közül is utóbb az az egyik német pékleányt, a másik péknek az özvegyét vette el házastársúl. Ez is a Wittnyédiekben mindig meglevő demokratikus és praktikus jellemvonásra mutat. Wittnyédynek később is kiváló gyakorlati érzéke volt a hazai ipar és kereskedelem iránt, ő a magyar nemeseket is, még Zrínyi Miklós grófot is keres*) Levéltári kutatások alapján részletes életrajzot Írtam, de az idő rövidsége miatt itt esak vázlatosan, rövid alapvonásokban szólhatok Wittnyédjröl.