Evangélikus Népiskola, 1905
1905 / 6-7. szám - Szalay Ferenc, Sass István: Memorandum a felekezeti tanítók nyugdíja és fizetésrendezésének ügyében
XVII. évfolyam. SOPRON, 1905. junius és julius hó 6. és 7. szám. Evangélikus Népiskola. Nevelés- és oktatásügyi havi folyóirat. Megjelenik — a nagy szünidő kivételével — minden hó elején. Felelős szerkesztő és kiadó: Papp József. Memorandum a felekezeti tanítók nyugdíja és fizetósrendezésének ügyében, a dunántúli ágost. hitv. evang. egyházkerület tanítói kara által f. évi március 22-én Pápán tartott nagygyűlés határozatai alapján. Az 1875. évi XXXII. t.-c. módosítása tárgyában intézkedő 1891. évi XLIII. t.-c. megalkotása elé nagy várakozással tekintett az egész ország tanítósága, mert azt hittük, hogy nagy, nemes és önfeláldozó munkánkat méltányolni fogja mind a kormány, mind a törvényhozás, mert azon édes reményben éltünk, hogy az új nyugdíjtörvény agg napjaink nyugalmát, árván hagyott családjaink megélhetését a közóhajnak, a méltányosságnak és az igazságnak megfelelőieg biztosítja. De a midőn láttuk azt, hogy az új nyugdíjtörvény elhagyva az eddigi, egyedül helyes és igazságos alapot: az egyenlő nyugdíjösszeget, nyugdíjunk mennyiségét a fizetés arányában kívánja megállapítani, megdöbbenéssel fogadtuk azt, mert előre láttuk, hogy fizetésünk rendezetlensége folytán teljesen ki leszünk szolgáltatva a végrehajtó hatalom önkényének. Úgy is történt. Amint a 29751/903. sz. jogtalan miniszteri rendelet alapján megkezdődött fizetésünk felbecslése, amint annak nagy része, részint a hivatkozott miniszteri rendelet, részint az egyházak képviselőinek a bizonytalan helyzettel szemben való elövigyázata folytán, egész önkényilleg kántori fizetésnek minősíttetett, s mint ilyen nyugdíjösszegünk megállapításánál figyelembe véve nem lett, amint a föld jövedelméül, csak a kataszteri tisztajövödelem — amelyről pedig az 1891. évi XLIII. t.-c. 4, §. o) pontja említést sem tesz — vétetett fel, elhangzott ajakunkról
