Evangélikus Népiskola, 1905
1905 / 1. szám - A népiskolai nevelés alapelvei Comenius »Nagy Oktatástan«-a alapján
12 A természettudományban oda vihető a gyermek, hogy megismerje mi a viz. a föld, a tűz, a levegő, a hő, a jég, a hideg, az eső, a hó, a kő, a vas stb. ? A természetrajzból: melyek a háziállatok, mi azok haszna, mit esznek, melyek a két- és melyek a négylábúak, ki őrzi ezek némelyikét, vagy amazokat ? Nevezze meg testének külső főrészeit. Ezek képezik a természettudományok alapját. Különböztesse meg a nappalt az éjszakától, a reggelt az estétő 1 a világosságot a sötétségtől, fekete, fehér, vörös, sárga, kék szint, A földrajzba bevezettetik, ha tudja : mi az udvar, kert, utca, falu, hegy, völgy, mező, rét, föld, erdő, ha ismeri a napot, holdat, a csillagokat, A számtan első gyökerei akkor hajtanak, ha a kis sereg különbséget tud tenni a sok és kevés között s ha később megtudja mondani, hogy kettő több egynél, meg egy kevesebb háromnál s ha tud tízig számlálni. Meg kell tanítani az érthető, tiszta nyelvre azáltal, hogy a szavak és mondatok helyes kimondására szoktatjuk. A szülőket inteni kell arra, ahol az szükségessé válik, hogy gyermekeiket kiskoruktól fogva tanítsák meg a helyes — és he pösze — beszédre ; amint ezt már fentebb láttuk. A tanítás, a mennyire lehet szemléleti legyen; mert áll az, hogy a látás legkiválóbb az érzékek között; de az is tény, hogy a látottakra emlékezünk vissza legjobban. Tanuljanak a kicsinyek néhány erkölcsi tartalmú s hazafias kis versecskéket. Gyönyörűség őket hallgatni, hogy felváltva néhányat egymásután a székre állítva, mily hévvel és taglejtéssel mondják el azokat. Tanuljanak dallamos hazafias nótákat s rövid imákat. A háztartástan állani fog a családtagok neveinek megtanulásából: ki az apa, anya, öreg apa, öreg anya, gyermek, szolga, szolgáló stb. Melyek a ház részei: szoba, konya, kamara, istálló, hidas, ól, pajta, szin stb. Megnevezendő egyúttal ezek célja is. Megismertetendők a szobai s konyhai bútorok ; megnevezendő azok haszna s egyúttal azok tisztántartása. Ar erkölcstanra fősúly fektetendő s itt kell megvetni annak szilárd alapját, ha azt akarjuk, hogy a jól nevelt kisdednek természetévé váljék a szokás. Meg kell tanítani a mértékletességre, hogy a gyermek ne egyék, ne igyék többet, mint a mi éhének, szórajának csillapítására elégséges. Rá kell szoktatni a tisztaságra, az engedelmességre, a szigorú igazmondásra, a tisztakezüségre, a mások iránti tiszteletre, szeretőire, könyörületességre, a munkásságra, a hallgatagságra, nyájasságra, békeszeretetre, az engedelmességre, a másokkal való szelíd bánásmódra, szolgálatkészségre, könyörületességre, illemre, türelemre stb. jó erényekre. A vallásosság már itt is egyik főcélja és törekvése legyen a vezető tanítónak, hogy a gyermekek Istent, mint mindenütt jelenvalót tekintvén, őt, mint a. rosznak igazi boszulóját féljék és semmi rosszat el ne kövessenek ; sőt Istent, mint a jók jutalmazóját szeressék,
