Evangélikus Népiskola, 1904
1904 / 3. szám - A soproni evang. tanítóképző-intézet gyakorló-iskolájának részletes tanterve
81 58. félóra. Fogalmazás. »Emléksorok«. Az »Emlékversek« cimü verses olvasmány áttétele prózába. Kidolgozás: Úgy éllünk, hogy halálunk után is áldják nevünket. A rossznak nevét átkozzák, az igazét áldják stb. 59. félóra. Fogalmazás. A nyalánk leányka. (Ábécé: 66. lap.) A tanító elbeszéli s a gyermekekkel is elbeszélteti, azután leíratja. 60. félóra. Az ige jelentő, felszólító és feltételes módja. Kiindulunk a következő három példából, melyet a táblára Írunk fel: 1. A jó gyermek gyakran gondol Istenre, reggel és este buzgón imádkozik, vasárnap eljár a templomba és figyel ott arra, a mit hall. 2. Egy apa arra intette gyermekét, hogy gyakran gondoljon Istenre, reggel és este ' buzgón imádkozzék, vasárnap jár jon el a templomba és figyeljen ott arra, a mit hall. 3. Egy apa azt mondta gyermekének, hogy nagyon szeretné, ha gyakran gondolna Istenre, ha reggel és este bu/gón imádkoznék, ha vasárnap eljárna a templomba és figyelne ott arra, a mit hall. A három példában három módon fejezzük ki a cselekvést: egyszerű kijelentéssel, felszólítással és feltétellel. Jelentő, felszólító és feltételes mód. A felszólító mód jegye: j, mely s, z, sz, és t után, megváltozik. A feltételes mód jegye: na, ne, ná, né. A felszólító és feltételes módnak is van 1., 2. és 3. személye, egyes és többes száma. írásban ragozzák a gyermekek a felszólító módban a következő igéket: várok, keresek, rázok, futok, rontok. (44. tétel, I. kikezdése). 61. félóra. Ikes igék ragozása szóval és Írásban. 62. félóra. Az igekötők. Azok helyes használatának begyakorlása. Valamely olvasmányból kiíratjuk az igekötös igéket. 63. félóra. Az ige tárgyatlan és tárgyas ragozása. Összehasonlítjuk a következő példákat: látok, a képet látom; írsz, a levelet irod; a gyermek tamil, a gyermek tamilja a leckét, stb ; továbbá a következő példákat: valakit látok, azt látom; valamit irsz, azt a levelet irod; János valamit tanúi, János a nyelvtant tanulja stb. Az igének vannak tárgyatlan és tárgyas alakjai. Ha az igéhez határozatlan tárgyat mondunk, akkor a tárgyatlan alakot használjuk. Valamely olvasmányból kiíratjuk külön a tárgyas és külön a tárgyatlan ragozásé igéket. 64. félóra. Helyesírási szabályok. Tollbamondás. 65. —67. félóra. Ismétlés, összekötve szótani és mondattani elemzéssel. 68. félóra. Fogalmazás. A »Bibliáról« című olvasmánynak levélalakban való átalakítása. 69. félóra. Fogalmazás. »A tyúkok« c. olvasmány rövid kivonata először szóval, azután Írásban. 70. félóra. Fogalmazás. Petőfi »István öcsémhez« c. költeményének prózában megirt levéllé való átalakítása.,
