Evangélikus Népiskola, 1904

1904 / 2. szám - Tárcza

40

Tompos Balázs, a szerző, ismert alakja egyháztörténetünknek. Jobaházán született 1736-ban. Iskoláit Vadosf’án és Sopronban végezte. 1753-ban Gömbös Adám házában volt nevelő Hőgyészben. Majd tovább tanult Pozsonyban s végül az altdorfi és tübingeni egyetemen töltött egy-egy évet. Lelkészszé Balog Adám püspök avatta fel Nemeskéren 1763-ban. Mint rendes lelkész 1763—65. Gergelyiben, 1765—71. Dabronyban, 1771—77. Mencshelyen és 1777 óta ismét Gergelyiben működött egész haláláig. 1776—86 keiuenesalji alesperes, 1786 —1803. pedig a veszprémi egyházmegye egerese volt. 1791-ben a ppsti zsinat idején Hrabovszky Sámuel püspököt is ö helyettesítette. Espetvsségében szigorú egyházkormányzónak ismerték. Predikálásában felettébb keresvén a népiességet, sokszor ö is — mint püspöke, Perlaki Gábor — egészen póriassá vált.*) Ez a búcsúztatója is, melyet 1771-ben, még fiatal korában Dabronyban mondott el, mutatja, lugy szeretett a gyászesethez nem illő élénk színekkel festeni. Több naiv mondása szinte mosolyra indít.

A búcsúzó halott, a Pór-Szalókon lakozó Doktor i c s István és özvegye A rmpruszt er Erzsébet, két ősi evaDg. családnak tagjai. Doktoricsok már a reformáció kora óta szerepelnek egyházi életünkben. Ezek is a Kanizsayak által Horvátországból Dunántúlra telepített családok közül valók lehettek. Thokoich György, a XVI. században élt hires csepregi lelkész is valószínűleg ebből a családból való. Legalább vannak történetírók (Wilfinger), kik ennek nevét is Doktoricsnak Írják.

Az Armpruszterok is régi oszlopos tagjai egyházunknak. Ott szerepelnek a reformáció hajnalán N.-Szebenben, Erdélyben, majd az üldöztetések idején a XVII. században mint ősi patriciusi család Pozsonyban, a XVIII. században mint áldozatkész prot. földesurak Ajkán, Vadosfán, stb. A családnak ma is élő tagja P uzdor (Armpruszter) Gyula úr Pápán.

A széles körű rokonságot is sorra veszi Tompos. És az ily búcsúztatókat épen a genealógiával foglalkozó tudósaink keresik nagy buzgalommal.

Egyházalkotmányunk történetére nézve is fontos adat, hogy Mária Terézia korában az ily kisebb falusi gyülekezeteknek is, mint Dabronynak, vannak már felügyelőik. Már a Carolina Resolutio előtt sürgette ilyeneknek válásztását Bárány György és a többi pietista pap. a kik Spenertöl tanulták meg az egyetemes papság elvének gyakorlati érvényesítését.

A búcsúztató szövegét Bozzay György kertai lelkész (Fábri püspök veje) másolta le családjuk jegyzőkönyvébe 1780-ban és pedig Tomposnak sajátkezüleg irt példányából, mely ekkor Németh Mihály kapolcsi tanítónak volt a birtokában.

Szószerinti hűséggel, az akkori helyesírással ím ez a búcsúztató.

*) Tompos nevéhez fűződik az ismert anekdota, hogy Péter apostol ingatagsíi gát „kötötte az ebet a karóhoz — megrágta a szíjat“ és más e féle kifejezésekkel prédikálta hallgatóinak.