Evangélikus Népiskola, 1904
1904 / 9. szám - Bándy Endre: A bibliáról
245 A bibliáról .*) Amióta ember lakja e földtekét, az embernek mindig volt vallása is, mert a vallás az embernek lényegéhez tartozik. De mint általában az ember szellemi élete, úgy annak vallása is az idők folyamán fejlődésen ment keresztül. A műveletlen embernek kezdetleges volt vallása is, tökéletlen volt az Istentől alkotott fogalma is ; úgy hogy a vallást sokszor csak egy hajszál választotta el az igazi vallásnak legnagyobb ellentététől és mondhatnám ellenségétől: a babonától. Avagy nem méltán nevezhet- nők-e babonának a fétisek híveinek tökéletlen vallását, akik egy-egy fa-, csont, vagy kődarabot avattak istenükké, annak csodatevő erőt tulajdonítottak, attól vártak segítséget jó és rósz szándékaik keresztülviteléhez? Nem a babona mesés világa tárul-e elénk még a művelt görög és római nép isteneinek a gyarló emberi elme által kigondolt alkjaiban s azoknak tökéletlen jellemvonásaiban is? Kétségtelen! És az ember valósággal nem tudott addig Istenhez felemelkedni, míg az Isten maga alá nem szállott; az ember nem volt képes addig az Istennek fenséges lényét leikébe befogadni, amig az magát az embernek ki nem jelenté. És nem is volt elég az általános kijelentés, mely a nagy természet csodás alkotásaiban tárul szemeink elé: az Istennek saját szavait kellett hallantia, saját igéjét megszólaltatnia, hogy az ember Istennek fenséges lényéről, szent akaratáról s az emberekhez való jóságáról fogalmat alkothasson magának. Nem volt elég, hogy az egek hirdették az erős Istennek dicsőségét és az ő kezeinek munkáját hirdeté a kiterjesztett erősség: az Istennek magánnak kellett megszólalnia, hogy örökérvényű igéjében megadja minékünk a legtökéletesebb istenfogalmat, megtanítson az istenimádas legtökéletesebb módjára és kitűzze a teremtés koronája elé a legnemesebb célt, a leg- magasztosabb rendeltetést. így tökéletesbült az ember vallása a sokistenimádó babonás pogányságból a legmagasabb szellemi lényt hivő egyisten-imádássá. Az az isteni ige, mely eszerint nemcsak a szellemi haladásnak, hanem az ember boldogságának is alapját képezi, a mi szent könyvünkben maradt reánk, amelynek neve : biblia. Aki elmélkedésének csak e rövidke cimet adja, az igen sokra vállalkozik. Mert a biblia cime alatt annyit lehetne összeírni, hogy hatalmas könyvtár válnék belőle. A biblia szó ma egy egész tudományágat jelent a tudományosságnak egy egész különálló terét jelöli meg, melyet átkutatni, megismerni egy emberélet rövid ideje alatt a legragyogóbb lángelme sem képes. Aki a bibliáról akarna teljesen kimerítő világos képet nyújtani, az nem tűzne ki maga elé kisebb célt, mint aki azt tűzné ki feladatául, hogy a föld kerekségét annak hármas világával együtt fogja az ő hallgatóságával megismertetni. *) Felolvasta szerző a lévai evang. egyház által rendezett biblia-ünnepen s mi az ő engedélyével átvettük az általa kiadott „Bibliaünnep“ című füzetből, mely szerzőnél 50 fillérért kapható. Szerk.
