Evangélikus Népiskola, 1904
1904 / 7-8. szám - Egyesületi élet
228 kebeléből küldetnek ki a képviselők, választmányba által jó eleve javaslatba hozna az .Evangélikus Népiskoládban olyan tagokat, kiknek képességében feltétlenül megbízik, s akkor nem fordúlna elő az a gyakori eset, hogy más egyházmegyében a tájékozatlanság miatt válasz- tatik olyan, kinek nevét a közgyűlés akkor hallja először. Tájékoz, tatni a kerület tanítóságát, ez lenne a cél, s gondolom az egyesületek saját érdekükben is készséggel megtennék, s a szerkesztő út is szíves volna ennek lapjában helyet adni. Megjegyzem, hogy ez nem saját eszmém, ha jól emlékezem a soproni alsó egyházmegyei tanítóegyesület közgyűlésén hallottam, a hol úgy látszik el is ejtették azt, hogy ez eszme megvalósítására lépéseket tegyenek, de egyrészt, mert nem találkoztam vele e lap hasábjain, másrészt, mert feltétlenül helyesnek ismerem és szükségesnek tartom, azért nem mulasztottam el megragadni az alkalmat, hogy e helyen a figyelmet reá felhívjam. De most felveszem a közgyűlés elejtett fonalát. Az egyetemes tanítógyülésen az egyesület Nagy Kálmán, Szórádi Dénes, Horváth Lajos és Szakái Ferenc tagtársakkal képviselteti magái. A Zsedényi-dijra Erdélyi Sándor, Nits István és Velter György egyesületi tagokat ajánlja a közgyűlés. Szabó László, tokorcsi tanító indítványozza, kéressék fel az egyházmegye, hasson oda. hogy olyan helyen, hol a törvénynek megfelelő tanítói lakás nincs, az egyházközség építsen, vagy ha bármi oknál fogva vonakodnék ezt megtenni, úgy a megfelelő lakbértérítményt adja meg. A közgyűlés magáévá teszi Szabó László indítványát, s ilyen értelmében felír az egyházmegyéhez. Az őszi közgyűlés Alsókáldon lesz, hol Hajnal Endre káldi tagtárs tart minta-tanítást. Tárgya lesz továbbá e közgyűlésnek az egyesület csatlakozása a tanítói fizetésrendezés ügyében fennálló országos mozgalomhoz, s megállapítása ama lépéseknek, melyeket az egyesület ez irányban tenni fog. Kocor Márton elnök megköszönve a tagok meleg érdeklődését búzgó munkásságát, az egyesület érdekeinek lankadatlan pártolását kérve, az ülést bezárja. Közgyűlés után a tagok a celldömölki „Koronában“ jöttek össze társas ebédre, hol élénk eszmecsere és víg „barátkozások“ között töltötték a délutáni órákat. Felköszöntőkben sem volt hiány. Kocor Márton, Varga Gyula esperesre, mint a tanítók lelkes barátjára, Berec Gábor, Kocor Márton elnökre, mint az egyesület ügyeinek szakavatott vezetőjére, e sorok Írója Pap Ferencre, mint az egyesület oszlopára, a tanítóság „atyamesterére“ ürítette poharát. Oswald Sándor.
