Evangélikus Népiskola, 1903
1903 / 3. szám - A soproni evang. tanítóképző-intézet gyakorló iskolájának részletes tanterve
79 15.—17. lélóra. Az ötödik kérés. A farizeus és publikánus példája. Szentir. m. : »Ha azt mondjuk«. . . (1. Ján. 1. 8.) »Azért ha a te ajándékodat«. . . (Máté 5. 23—24.) Az üdvözítő példája. A gonosz szolga. Énekvers: 234. 18. —19. félóra. A hatodik kérés, Kisért a világ, az ördög s a mi testünk. Az első emberpár, Péter és Judás példája. Jézus legyőzte a kisértöt. Énekvers: 302. 10. v. 20. — 21. félóra. A hetedik kérés. Gonosz a testi és lelki betegség, mindenféle csapás. Énekvers: 304. 7. v. Jegyzet. A négy utolsó kérésben anyagi szükségeinkről, a bűnről a kisértésről és a gonoszról van szó, melyekkel meg kell harczolnunk Isten segítségével. 22. félóra. A befejező igék. Szentir. m.: »Hívj engemet segítségül«. . . (50. Zsolt. 15. v.) Énekvers: 302 14. v. A befejezés biztatást foglal magában, hogy Isten segítségével győzedelmeskedhetünk a bűn és a világ fölött. 23. -24 félóra. Ismétlés, a negyedik kéréstől kezdve. 25.—30. félóra. A Miatyánk ismétlése. Az iskolai év további részében az ev. egyház legszebb énekeit olvastatjuk, tárgyaljuk és tanítjuk be A tanítás fő czélja itt természetesen a vallásos hangulat keltése. Azért nem a szó szerint való megértetést, hanem a vallásos gondolat kiemelését, az egyh. énekben megnyilatkozó vallásos hit feltüntetését tekintjük legfontosabb teendőnknek. A tanítás anyagát a rendelkezésünkre álló 40 félórára következőleg osztjuk fel: 31.—32. félóra. Az egyházi énekekről általában. Isten iránt való háladásunkat dicséretünket, könyörgésünket, az isteni akaratban való megnyugvásunkat nemcsak imádságban, hanem énekben is kife- jezhetjüK. Az ev. egyház istenitiszteletében nevezetes rész jutott a hívek közös énekének, a gyülekezeti éneknek. Ha az istentiszteletben buzgón részt venni akarunk, meg kell ismerkednünk egyházunk szép énekeivel. Ezen énekek vallásos költők munkái, a költészet legszebb virágai. Szépek ügy alakjuknál, mint magasztos tartalmuknál fogva. Az alak a nyelvbeli és verses előadás szépségét, a tartalom a vallásos lélek imádságát tünteti fel. Áldjuk azok emlékét, kik számunkra, vigasztalásunkra épülésünkre e szép énekeket készítették! Jeles énekköltő volt hitünk reformátora: Luther Márton. A jelesebbek közé tartoztak hazánk fiai közül: Sztárai Mihály, Szenczi Molnár Albert, Kis János és Székács József. — Az énekeskönyv az egyházi énekek gyűjteményes könyve, a melyben minden alkalomra, egyházi esztendő minden ünnepére találunk megfelelő éneket. Az Az ének elején jelezni szokták, hogy az ének melyik dallamra énekelhető.
