Evangélikus Népiskola, 1903
1903 / 2. szám - Tárcza
56 Én lelkem, bontsd ki szárnyad, S az Úrtól várva-várjad, Mit nem ad e világ. Békeséged megadja A szeretetnek Atyja — Csak őt szeresd csak öt imádd! A Gergői járó nóta. A Protestáns Szemle 1900-iki évfolyamában közli Barla Jenő a csurgói kódexből a Gergely-napi cantiót ; ilyenképpen ; Szent Gergely doktornak hires tanétónak az ő napján Régi szokás szerént mönyjünk Isten szerént scholába! Lám az madarak is hadd szaporodjanak, majd megjönnek, Az szép kikeletkor sok szép énekszóval zengedeznek. Mert ilyetén helyben, mint virágos kertben nevekednek : Ifjak, gyermekek, jó fiák Jézus által. Ily helyeken királyok, urfiak, császárok taníttatnak. A szegény árváknak elhagyott fiák is oktattatnak. Ti is ezenképen jertek el nagy szépen az szent helyre, Holott szép tudományt, vegyetek adományt idvességre. Nem jó tudatlanul felnőni parasztul e világba, Mert így emberségre nem mehet nagy tisztre ez országban Jertek el mi velünk, mert értetek jöttünk jó gyermekek. Mönyjünk scholába, Istennek házába, ott nőjjetek ! Nyilván való, hogy ez a közlés hibás. Mindjárt a második sorban egy szótaggal kevesebb van a kelleti- nél. Nem is így énekelték azt : »scholába«, hanem „iskolába“ szinte így az utolsó sorban is. — A hatodik sor elejéről négy szótag hiányzik ; a hetedik sor meg egy szótaggal több Talán a „helyeken* helyett „helyen“-nek kellene állania. A nyolczadik sornak nincs jó értelme; a tizenkettediké is homályos. A tizenharmadik sorban meg a metrum sántít, a mennyiben az utolsó előtt való szótagnak hosszúnak kellene lennie. Hasonlóképpen az utolsó sorban is. — Zökkenik egySántha Károly. Vas-por. Földiek elavulnak, Koronák porba hullnak, Szépség hulló virág. Bölcs elme hánykolódik, Sok titok meg nem oldik Bennünk kétségnek férge rág. Ellenink tőrbe ejtnek, Kedvesink elfelejtnek, Tövises lesz útunk. Ha egy bűnt visszavertünk, Másik kisért körültünk, Szünetlenül, míg csak futunk.
