Evangélikus Népiskola, 1903
1903 / 12. szám - Egyesületi tudósítás
370 nagy becsben tartottam, minden használat után szépen kimostam, meg- szárogattam. — Különben csak ludtollal irtunk. Minden tanuló vitt magával egy másik tollat. A mester űr feltette a szemüveget és megmetszette a tollakat, részbe, felébe-e vagy harmadába, azt már nem tudom. — Akkoriban minden tanítónak volt sok csomóba kötött toll gyűjteménye. — Hogy annyi tollmetszés és igazítás mellett hogyan tudott még tanítani is; azt máig sem értem. Hát iiyen iskolába jártam én régen, még 48 előtt, egy kis leánygyülekezetben, Székel Pál mester bácsi elébe. (Nekem .bácsi“ volt, mert én urfi voltam.) — Az az hogy nem is igen jártam, hanem inkább vittek, kocsis, béres, szolgáló; a melyiknek a háta épen kéznél volt. — Vittek pedig nem azért, mintha nem akartam volna menni, sem valami úri passzióknak miatta, hanem azért, mert akkoriban nem volt tanácsos a gyereket magát ereszteni olyan nagy útra : az utcán keresztül, a negyedik házig ! mert attól kellett tartani, hogy, vagy a gyerek, vagy a csizmája oda vesz a sárban. Hiszen tudni való, hogy vannak Magyarországban olyan helyek, a hol még a kutyát is ölben viszik ki az utcára ugatni. — Ilyentorma hely volt az én kis falum is. Óh az az áldott jó rábaközi föld. Hires volt arról, hogy jó vendég marasztó. A ki oda ment vendég, bizony nem tudhatta, hogy mikorra kerül haza. Most már máskép van ez is. Jó utjai vannak, vasútja is van, könnyű a közlekedés — s a jó utón ide is átterjedt már az a szomszéd Kemenesalján támadt szálló ige: .Utas ember mehet“. T Egyesületi élet. A kemenesaljai evang. tanítóegyesület közgyűléséről. A nevezett egyesület folyó évi október hó 28-án Nemes- Dömölkön tartotta közgyűlését. A tagokon kívül, kik majdnem teljes számban megjelentek, ott voltak : Varga Gyula esperes, Nagy Sándor, helybeli lelkész, és Pócza Jenő helybeli segédlelkész urak. A közgyűlés fő tárgya gyakorlati előadás tartása volt. Elöadóúl Szórády Dénes nemes-dömölki tanító szerepelt. Ima után előadása tárgyáéi á nyelvtan köréből a III. oszt.-ban az alany és állítmány ismertetését tűzte ki célúi. Az előzetesen táblára irt mondatokból megismerteti, az alanyt és állítmányt, majd a szabályt levonatja, a kézikönyvből elolvastatja, s begyakorolja. Csendes foglalkozásúi a megadott alanyok mellé állítmányt irat. — Ezután következett előadásának második része, melyet a földrajzból merített. Tárgya a Duna- vidékének Dévénytől-Komáromig való ismertetése volt. Szemléltetés céljából a tanítás anyagát a fali táblára lerajzolja, a télképen bemu
